Versenyfelügyeleti ügyekben a GVH versenyfelügyeleti eljárásait érdemben lezáró - valamint azok végrehajtását elrendelő - határozatokat a hivatalon belül elkülönült döntéshozó fórumként működő Versenytanács hozza meg, majd - egy esetleges jogorvoslat esetén - jogi képviselő bevonásával képviseli azokat a bíróság előtt.
A Versenytanács bírálja el egyúttal a vizsgálók által a versenyfelügyeleti eljárás során hozott, úgynevezett közbenső végzések elleni jogorvoslati kérelmeket is.
A Versenytanács sajátos helyzetű testület, ami abból fakad, hogy független a GVH-n belül. Tagjai a döntések meghozatalakor teljes függetlenséget élveznek, ugyanis csak a törvénynek vannak alárendelve, részükre utasítás nem adható.
Ennyiben nem egy hagyományos közigazgatási modellről van szó, a Versenytanács működése sokban hasonlatos egy speciális bíróságéhoz. Ennek ellenére a Versenytanács döntése közigazgatási határozatnak minősül, amely a szokásos bírói felülvizsgálat alá van vetve.
Elnök és tagok
A Versenytanács munkáját a Versenytanács elnöke -aki egyben a GVH egyik elnökhelyettese is- szervezi és irányítja, az egyes ügyeket az elnök által kijelölt három, vagy öttagú versenytanács bírálja el.
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény ("versenytörvény") alapján a Versenytanács tagjait a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, melynek lejárta után egy alkalommal újból kinevezhetőek.
A Versenytanács tagjai - versenyfelügyeleti feladataik mellett - közreműködnek a GVH versenypártolási és versenykultúra fejlesztése érdekében végzett tevékenységében is.