Az üzemi balesetekre külön társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak

A munkahelyen, vagy a munkába járás közben történt balesetekre külön szabályok vonatkoznak társadalombiztosítási szempontból, ám vannak olyan esetek, amikor annak ellenére, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben következik be, azt mégsem lehet üzemi balesetnek tekinteni - mondták el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek az a baleset, minősül, amely a biztosítottat (sérültet) a foglalkozása körében végezett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg munkába menet, vagy onnan a lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset (munkavégzéssel összefüggő úti baleset).

Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése közben, valamint a biztosítottat egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (keresőképtelenség, rokkantság, egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, vagy a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenéssel összefüggésben) érte.

A baleset üzemi jellegének elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a baleset oka a munkáltató működésében rejlő ok volt, vagy az az üzem működési körén kívül eső valamilyen külső ok, elháríthatatlan erő (például: árvíz, tűzvész, stb.) miatt következett be - húzták alá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A gondatlanság megítélése

Üzeminek minősül a baleset akkor is, ha azt a munkavállaló figyelmetlensége, felelőtlensége, gondatlansága okozta, hiszen ezzel a munkáltató elmulasztotta a megfelelő ellenőrzési, munkavédelmi feladatai ellátását. Továbbá, természetesen a baleset akkor is üzemi balesetnek minősül, ha a sérülés azért következett be, mert a munkavédelmi előírásokat nem tartották be. Nem jár azonban baleseti ellátás, ha a balesetet a sérült szándékosan okozta.

Külön kategóriának számít az úti baleset, mely a munkába menet vagy onnan a munkavállaló lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset. Ha a baleset munkába menet vagy onnan jövet éri a biztosítottat, akkor az üzemi baleset megállapításához további vizsgálat szükséges.

Az eltelt időtartam jelentősége

Az úti üzemi baleset minősítésénél fontos szerepet játszik az eltelt időtartam, tekintettel arra, hogy a sérülés üzemi baleseti jellege csak akkor állapítható meg, ha a sérülés bekövetkezése során a munkával való kapcsolat tartósan nem szakad meg. Tartós marad a kapcsolat, ha a munkába, illetve hazafelé menetelkor az emberek mindennapi életvitelükhöz szükséges cselekményeket végzik (bevásárlás, gyermek elkísérése az iskolába).

Vannak azonban olyan esetek, amikor annak ellenére, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben következik be, azt mégsem lehet üzemi balesetnek tekinteni. Nem üzemi a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága miatt következett be, ha munkahelyi rendbontás következménye.

Akkor sem beszélhetünk üzemi balesetről, ha a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén, az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be.

Jegyzőkönyvben rögzíteni

Az üzemi baleset megtörténtét munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni - figyelmeztettek a D.A.S. JogSzerviz szakértői. A bejelentett üzemi baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősítése tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv) határozattal állapítja meg. Az egészségbiztosítás baleseti ellátásai kizárólag e határozat alapján vehetők igénybe.

Az üzemi baleset sérültjét az egészségbiztosítás szolgáltatásaként nyújtott baleseti ellátások közül térítésmentes baleseti egészségügyi szolgáltatás és baleseti táppénz illeti. Az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatása keretében a biztosítottak és a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek üzemi balesetből eredő egészségkárosodása miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához száz százalékos mértékű társadalombiztosítási támogatás jár.

A határozattal üzemi balesetnek elismert külső behatás miatt szükséges ellátások áráért tehát akkor sem kell a térítési díjat megfizetni, ha egyébként nem száz százalékban támogatott az adott ellátás.

A baleseti táppénz

Mindemellett baleseti táppénzre is jogosult az üzemi baleset sérültje. A baleseti táppénz iránti kérelmet - üzemi balesetből eredő, keresőképtelenséget igazoló orvosi vagy kórházi igazolással együtt - annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, ahol az üzemi baleset, vagy a foglalkozási megbetegedés bekövetkezett. A baleseti táppénz mértéke - az úti baleset kivételével - a baleseti táppénz alapját képező jövedelem száz százalékával azonos, úti baleset esetén pedig annak kilencven százalékával.