Fontos tisztázni, hogy ki minősül vezető állású munkavállalónak. A korábbi szabályozás két csoportot különböztetett meg: az elsőbe tartoztak azok, akik a törvénynél fogva vezető állású munkavállalónak minősültek. Ide tartozott a munkáltató vezetője és helyettese, ha ezt a pozíciót munkaviszonyban töltötték be.
A második csoportba pedig azok tartoztak, akiket a munkáltató tulajdonosai egyoldalú döntésükkel vezető állású munkavállalónak minősítettek, mert a munkáltató működése szempontjából meghatározó munkaköröket töltöttek be - mutatott rá a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.
Az új Munka törvénykönyve a korábbi vezetői kört szűkíti, és a munkáltató vezetője mellett csak azt tekinti a törvénynél fogva vezető állású munkavállalónak, aki az első számú vezető közvetlen irányítása alatt áll és emellett az első számú vezető helyettesítésére is jogosult.
Újdonságok a szabályozásban
A korábbi szabályozás szerint a két különböző csoportba tartozó vezető állású munkavállalókra más-más szabályok vonatkoztak. Ezt az új jogszabály egységesíti, és azonos szabályokat ír elő mindkét csoportba tartozó vezetőre.
Újdonság, hogy az új törvény a felek megállapodásához és nem a munkáltató egyoldalú döntéséhez köti a vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályok alkalmazását abban az esetben, ha a munkavállaló nem a törvénynél fogva minősül vezetőnek. Ebben az esetben a korábbi szabályozás csak annyit írt elő feltételül, hogy a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört kell betöltenie a munkavállalónak.
Ezt az új törvény kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakörként pontosítja, és további feltételként írja elő, hogy a munkavállaló alapbére elérje a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét - húzta alá dr. Ijjas Balázs.
Fokozottan bizalmi munkakör
Annak eldöntésére, hogy a munkáltató működése szempontjából mely munkakör betöltése minősül kiemelkedő jelentőségűnek meghatározó szempont lehet, ha a munkavállaló olyan szakértelemmel rendelkezik, ami miatt nélkülözhetetlen a munkáltató számára, vagy ha nagyszámú munkavállaló irányítására jogosult. Fokozottan bizalmi munkakör betöltéséről akkor beszélhetünk, ha az átlagoshoz képest a munkavállaló több bizalmi információval rendelkezik a munkáltatóról.
A vezető munkaszerződése a Munka törvénykönyve munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól a munkavállaló előnyére és hátrányára egyaránt eltérhet. Vezető állású munkavállaló esetén a munkáltatónak a felmondást határozatlan idejű munkaviszony felmondása esetén a korábbi szabályozással megegyezően továbbra sem kell megindokolnia.
Lényeges szemléletváltás
Lényeges szemléletváltozást jelent, hogy míg a korábbi Mt. a rendes felmondás esetén a felmondási tilalmakat teljesen kizárta a vezető állású munkavállalók esetén, addig az új szabályok szerint bizonyos esetekben a vezető állású munkavállaló is felmondási védelem alatt áll.
A törvény szerint nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt többek között a munkavállaló várandóssága és szülési szabadsága alatt sem, azonban a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt már lehetőség van a munkáltató részéről a munkaviszony megszüntetésére - hangsúlyozta a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.
Lényeges új szabály, hogy a vezető a gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel. A korábbi szabályozás a vezető felelősségét a gondatlan károkozásért tizenkét havi átlagkeresetében korlátozta, azonban az új törvény szerint ez a korlátozás megszűnt.