A rémhírek ellenére az idei kilakoltatások száma 250 alatt maradt

Az [origo] információi szerint hiába látnak napvilágot rendszeresen téves hírek a magyarországi kilakoltatások számáról, a több ezres, százezres számokkal ellentétben 2012-ben is 250 alatt maradt az ingatlanárveréseket követő kilakoltatások száma. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara azt is cáfolja, miszerint a december 1-jei téli kilakoltatási moratórium életbe lépése előtti napokban tömeges kilakoltatások várhatók. Az [origo] több alkalommal megírta azt is, hogy a végrehajtók ellen demonstrációkat tartó civilszervezetek soraiban számos olyan adós található, akinek jogerős ítélet állapította meg fizetési kötelezettségét, ám annak nem tett eleget; sőt, arra is van példa, hogy egyes végrehajtók vélt sérelmek miatt médiahadjáratot folytatnak saját kamarájuk ellen.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által kezdeményezett kilakoltatási moratóriumot és a végrehajtásokat törvény szabályozza, így azokat nem lehet előrébb hozni. A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében december 1-jétől újra életbe lép a téli kilakoltatási moratórium, amely a legnehezebb helyzetbe került adósokat védelmezi.

A rendelkezés szerint március 1-jéig - néhány kivétellel - nem kerülhet sor természetes személyek kilakoltatására. Ebben az időszakban csak abban az esetben ürítik ki a lakásokat, ha azt önkényesen foglalták el, vagy a költözésre köteles személy más lakóingatlan használatára jogosult.

Dr. Schmidt Zoltán, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára szerint meglehet, hogy néhány hónapig egyes háztartások biztonságban érzik magukat, azonban nem szabad elfeledkezniük arról, hogy a moratórium csak átmeneti megoldást nyújt számukra.

Nem mentesít a rendelet

A rendelet nem mentesít a közüzemi számlák kifizetése, vagy a tartozások havi részleteinek törlesztése alól, ezért fontos, hogy ezekben a hónapokban is felelősen cselekedjünk, és a rendelkezésre álló időt arra fordítsuk, hogy az elmaradt tartozások elrendezésére megoldást találjunk.

A védettség hónapjai alatt ugyanis ugyanúgy növekszik tartozásunk, ha a törlesztés nem történik meg időben - mondta dr. Schmidt Zoltán. Ha az adósok passzív viselkedést tanúsítanak, helyzetük egyre csak rosszabb lesz. Szakszerű segítségnyújtásért érdemes felvenni a kapcsolatot a hitelezővel, a bírósággal vagy a kirendelt végrehajtóval - javasolta a kamara elnökségi titkára.

A statisztika egyértelmű

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos statisztikái alapján 2012 harmadik negyedévében a Kamarához beérkezett új ügyek száma összesen 142.723 volt, ami 5,6 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakában beérkezett 135.145 ügyhöz képest. A végrehajtási ügyek többsége továbbra is "kis követelés", ami nem éri el a százezer forintos összeghatárt.

Az úgynevezett "kis követelések" többnyire közüzemi tartozásból állnak össze: víz, áram, gázdíj, valamint mobilszolgáltatónál és parkoló társaságnál be nem fizetett tartozás. Sikeres ingatlanárverésre (nem csak lakóingatlan) 2012 harmadik negyedévében 620 alkalommal került sor, ez az érkezett ügyszám 0,43 százaléka. 2011 harmadik negyedévéhez képest ez a szám 13,7 százalékkal csökkent.

Van lehetőség a kilakoltatás elkerülésére

Az [origo] több alkalommal is megírta korábban, hogy a banki adatok szerint országosan százezret is meghaladja azok száma, akik kilencven napon túl nem fizetik a devizahitelüket, ám nekik még jóval a végrehajtási eljárás megindítása előtt számos lehetőségük van helyzetük rendezésére.

Elég csak az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseit megemlíteni, amelyek szintén azt bizonyítják, az adósnak számos, a végrehajtást megelőző, elkerülő lehetősége van, amelyekkel adott esetben élni tud, például a bankkal megállapodik a kamatterhek banki átütemezésben, a részletfizetési terhek könnyítésében. Ha az adós ezt követően sem teljesít, a tartozást akkor is először a munkabérre, bankszámlára vezetik, majd csak ezt követően, tartozás összegétől függően és a fokozatosság elvét figyelembe véve, előbb az ingóságok kerülnek végrehajtás alá.

Csak a legvégső esetben

Még ezt követően is, bár az ingatlanpiaci kondíciók jelenleg finoman fogalmazva sem optimálisak, az ingatlant el lehet adni, és egy olcsóbb ingatlanban megoldani a lakhatást. Az ingatlanvagyont csak a legvégső esetben értékesítik - húzta alá a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára egy olyan végrehajtási eljárás pedig, amelynek ingatlanárverés a vége másfél-két évig tart, és a törvényben szigorúan szabályozott eljárás során is számos lehetőséget, megoldási módot nyújtanak a paragrafusok az adósoknak.

A számok pedig azt mutatják, Magyarországon egy évben húszezer ingatlan árverés kerül kitűzésre ennek ténylegesen valamivel több, mint egytizedét árverezik el, mert nagyon sok ügy megoldódik az árverés előtti utolsó pillanatokban. Ám még ennek a kétezer feletti számnak is csak a fele lakóingatlan, a többi szántó, erdő, ipari épület.

Az 1000-1200 lakóingatlan esetében az érintettek nyolcvan százaléka megoldja a lakhatását, rokonokhoz, vagy albérletbe költözik, marad tehát éves szinten körülbelül kétszázötven kilakoltatás, ahol nem mellékesen a végrehajtó a törvény alapján, a jogerős döntéseknek szerez érvényt, ezek végrehajthatósága pedig a gazdasági élet biztonságának egyik alappillére.

Adósok és civilszervezetek

Schmidt Zoltán e korábbi írásainkban utalt rá, hogy a média nem mindig partner, a hazai végrehajtásokat, végrehajtási eljárásokat a valóságosnál nem egyszer kedvezőtlenebb színben tüntetik fel, pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, jogerős bírósági ítéleteknek szereznek érvényt. Az elmúlt időszakban pedig bizonyos be nem jegyzett társadalmi szervezetek (például: Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége), szélsőséges csoportok próbálkoznak az eljárások meghiúsításával, ezek vezetői közt, hangadói közt mindig egykori adósok bukkannak fel, akik egyébként a mai napig nem tettek eleget azoknak a jogerős határozatoknak, amelyeket adott esetben a bíróság hátrányukra megítélt.

Kicsit visszatetsző, hogy ezek a személyek folyamatosan próbálják megakadályozni a gazdasági élet biztonságát szolgáló végrehajtások lebonyolítását, és attól is lehet tartani, hogy az általuk felhergelt emberek miatt tragédiák következnek be. A kialakul helyzetben az egyik legnagyobb paradoxon, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarán belül is létezik egy szűk, praktizáló végrehajtókból álló csoport, akik korábban éveken keresztül támadták jogi úton a kamarát, ám mivel ezek az alaptalan támadások semmilyen formában nem vezettek eredményre, most a médiára álltak át, és ott próbálnak olyan képet festeni a hazai végrehajtásokról, amely egyszerűen nem felel meg a valóságnak - fejezte be Schmidt Zoltán.