Adóparadicsom lett Magyarország, vagy sem?

Magyarország az elmúlt évek során adóparadicsom lett - 2012-ben számos híradás jelent meg a magyar médiában, amely ezt az üzenetet hordozta. Vagy mégsem egészen pontos ezen állítás? Az [origo] a Best Lawyers magazin által 2012-ben az év magyar adójogászának választott dr. Jalsovszky Pállal járta körül a bonyolult és összetett témakört; a szakember szerint Magyarországról nem jelenthető ki, hogy klasszikus adóparadicsom, ám bizonyos hazai rendelkezések valóban nagyon kedvező adókörnyezetet teremtenek, így például többek közt a szellemi alkotások, vagy a forrásadó tekintetében.

Annak érdekében, hogy megfeleljen az EU hátrányos adóversenyre vonatkozó szabályainak, hazánk kénytelen volt 2005-ben megszüntetni a magyarországi off-shore társaságokra vonatkozó, rendkívül kedvező szabályrendszert. Mindenképpen méltányolandó, hogy a magyar kormányok ezt követően minden évben próbáltak valamit újítani a hazai adórendszeren annak érdekében, hogy külföldi cégeket az országba vonzzák.

A magyar állam tudatosan alkalmazta az adókedvezmények különböző formáját, legyen szó forrásadóról, szellemi tulajdonról, IP-befektetésekről - mondta el a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az [origo] korábban többször is megírta, hogy a magyar jogalkotó például már 2012. január 1-jét megelőzően is jelentős adókedvezményeket biztosított annak érdekében, hogy Magyarország szellemi alkotások létrehozatalának és kezelésének világviszonylatban is elismert központjává váljon.

Szellemi alkotások hasznosítása és holdingok

Az idén január 1-jétől bevezetett úgynevezett "bejelentett immateriális jószág" intézménye pedig még tovább szélesítette a vonatkozó adókedvezményeket. Ezen folyamat eredményeként egyértelműen kimondható, hogy Magyarország adózási szempontból szellemi alkotások létrehozatalának és szellemi alkotások hasznosításának egyik legkedvezőbb országává vált.

De arról is írtunk, hogy Magyarország ugyanúgy vonzó hely a több társaságból álló vállalatcsoportok központjának elhelyezésére is. Nemzetközi vállalatcsoportok holdingfunkciójukat, azaz a többi vállalatot irányító cégüket teszik át előszeretettel a környező országokból hazánkba, miközben a gyártás külföldön marad. Ha a csoport bármelyik cége nyereséget termel, és azt átutalja, kifizeti osztalékként a holding központi cégének, Magyarországon nem kell osztalékadót fizetni.

Ha csak pénzügyi befektetésként tartja a központi cég a társaságcsoport egy másik vállalatát, és legalább egy évig megszakítás nélkül birtokolja a tulajdonrészt, majd eladja és nyereséget ér el, akkor sem kell adót fizetni a magyar szabályok szerint. Különleges további kedvezményeket biztosít a magyar társaságiadó-rendszer akkor, ha a társaságcsoport valamely vállalkozása vagy végső tulajdonosa egy alacsony adókulcsú országban van bejegyezve.

Ezeket a kedvezményeket fokozza a közép- és kisvállalkozások részére, 500 millió forint adóalapig bevezetett tíz százalékos társaságiadó-kulcs, amellyel értelemszerűen külföldi tulajdonban álló vállalkozások is tudnak élni. Másrészt az a lehetőség, hogy külföldi vállalkozások akár kamat-, akár osztalék-, akár jogdíjjövedelmüket forrásadó-mentesen tudják kivonni Magyarországról, még inkább vonzóvá teszi Magyarországot.

Nem klasszikus adóparadicsom, ám...

Dr. Jalsovszky Pál szerint azonban világosan kell látni azt is, hogy az adóparadicsom lényege egy mondatban talán a következőképpen fogalmazható meg: egy bizonyos országba a cégek adózási okoknál fogva olyan tevékenységet hoznak át, amely az adott országhoz üzletileg egyáltalán nem kötődik. Ez pedig olyan kérdéseket vet fel, hogy az egyértelműen az adókedvezmény miatt igénybevett lehetőségből fakadóan lesznek-e az adott országban új munkahelyek, az ily módon megtakarított pénzből mennyiben fejlesztenek a tulajdonosok az adott országban, ha fejlesztenek egyáltalán.

A szakember szerint Magyarországról nem jelenthető ki, hogy klasszikus adóparadicsom, ám bizonyos hazai rendelkezések valóban nagyon kedvező adókörnyezetet teremtenek, így például a szellemi alkotások, vagy a forrásadó tekintetében. Látni kell, hogy akárcsak bármely klasszikus termék vagy szolgáltatás piacán, a kedvező adózási környezet biztosítása terén is versenyhelyzet áll fenn és Magyarország érdeke, hogy a cégek adótervezés idején Hollandiához, Ciprushoz, Luxemburghoz hasonlóan az első körben számoljanak vele, mint reális lehetőséggel.