Yingke Várnai: miért is lett Kína a másolatok országa?

A fenti cím kapcsán a tájékozott olvasónak bizonyára számos észrevétele támad, mert kijelenthető: Kína a másolatok hazája, és bármelyik nagyobb városban megtalálható az a bizonyos piac, ahol minden valamire méltó márka silány minőségű utánzatát megvásárolhatjuk. Mi ennek az oka, miért alakult ez így? Az [origo] az első kínai-magyar ügyvédi iroda, a Yingke Várnai Zamostny Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségét kérte a jogi, történelmi, szociológiai ismereteket is felvető kérdések megválaszolásában.

Dr. Tiborcz Attila szerint bármennyire is ellentmondásos, ám ezek a piacok minden nap tömve vannak, ugyanúgy, ahogy az ősi kínai történelmi és kulturális emlékhelyek, mint például a Tiltott Város és a Tiananmen tér Pekingben, vagy az Agyagkatonák sírja Xianban, és virágzik a két napig használható iPhone-ok, a műanyag Rolexek és a Mike cipők illegális kereskedelme.

Természetesen a másolás nemcsak a kiskereskedelemben megjelenő termékek szintjén van jelen; lemásolt, ellesett gyártási folyamatok, ellopott szellemi alkotások ezreit találhatjuk meg a világ legnépesebb országában. A hamis termékek aránya a kínai piacon eléri a húsz százalékot. Persze nem csak a belföldi kereskedelmi forgalomban fordulnak elő a lemásolt portékák, hanem külföldre is jut belőlük; körülbelül 2,5 milliárd darab termék évente csak az EU országokba hozzávetőlegesen 8 milliárd USD értékben.

Miért lett Kína a másolatok országa? Hol maradnak a találmányok, a puskapor, az iránytű és társaik? Tüzetesebben vizsgálva a jelenséget megtalálhatjuk a mélyebben fekvő magyarázatot a megértéséhez, mely hozzásegíthet ahhoz, hogy optimális módon védjük saját szellemi alkotásainkat is a másolástól - fejtette ki a Yingke Várnai Zamostny Ügyvédi Iroda szakértője.

Oktatás és konzervativizmus...

A kínai oktatási rendszer a memorizálásra épül, kevésbé fordít figyelmet az alapelvek megértésére. Az írás és olvasás alapja a több ezer kínai karakter, amit kemény munkával, magoláson keresztül jegyeznek meg a tanulók. A memorizálás folyamata pedig a már létező másolására és ismétlésére épül. Nem véletlen, hogy a Memória Világbajnokság ranglistája is hemzseg a kínai nevektől.

A másolás társadalmi elfogadásához emellett hozzájárul még a kínai kultúra konzervatív jellege is. A társadalom nem ösztönzi az egyéneket a kockázatvállalásra. Könnyebb, biztosabb és gyorsabb lemásolni egy már létező és működő dolgot, mint újat kreálni és az újdonság piacra történő költséges bevezetésének bizonytalan sorsában hinni. A profit is biztosabb, bár alacsonyabb, mint egy forradalmi újítás esetén.

Globalizált egykék...

A mai globalizált kínai társadalomban a spirituális gazdagság már másodjellegű a pénzben mérhető gazdagsághoz képest. Gondoljunk bele, hogy egy kínai gyermek - aki az egygyermekes politika miatt, néhány kivételtől eltekintve egyke - testesíti meg családja reményét és álmait a szép és gazdag jövő felé. Ő az, akinek meg kell valósítani azokat az álmokat, melyek az egész családot hozzásegítik a jóléthez. Természetes, hogy mikor ez a gyermek felnő és vállalkozásba kezd, a biztos sikert szeretné elérni, tehát a kockázatmentes másolást választja, mintsem hogy egy idő és tőkeigényes újítással jelenjen meg a piacon - vázolta fel a helyzetet dr. Tiborcz Attila.

Nyitás...

A Yingke Várnai Zamostny Ügyvédi Iroda szakértője szerint állami szinten a Teng Hsziao-ping nevével fémjelzett nyitás politikája adta meg a lökést a külföldi termékek másolásának a hetvenes évek végén, amikor a külföldi vállalkozásokat vegyesvállalatok alapításán keresztül engedélyezte a kínai kormányzat. Először csak szűk körben meghatározott tevékenységekkel kapcsolatosan léphettek a külföldiek kínai partnereikkel a piacra, majd egyre szélesebbre nyitották az ollót és ma már teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaságokat is lehet alapítani. A vegyesvállalatokon keresztül nagy mennyiségű know-how került be a kínai intellektuális körforgásba és az eltanult tudást később a kínai cégek saját maguk hasznosították és hasznosítják ma is.

A WTO csatlakozással vállalt kötelezettségek között Kína ugyan ígéretet tett az illegális másolatok kereskedelmének visszaszorítására, azonban a viszonylagosan alacsony számú apparátus szélmalomharcot vív mind az ellenőrzés, mind a betartatás terén, ezért elengedhetetlen, hogy a szellemi alkotás jogosultja megtegye azokat az óvintézkedéseket, melyekkel csökkentheti az esélyét annak, hogy termékének gyatra minőségű másolata kerüljön piacra akár Kínában, akár a világ más részein.

Mit tehetünk?

Tanácsok:
- Regisztráljuk a szellemi alkotáshoz fűződő jogot a piacra lépés előtt;
- Készítsünk szakértővel Kínára és az adott termékre írt védelmi tervet;
- Költséghaszon elemzés mellett végezzünk ellenőrzéseket a piacon az esetleges hamisítványok felkutatása és kiszűrése érdekében;
- Ellenőrizzük kínai alvállalkozóinkat;
- Jogsértés esetén vegyük igénybe a rendelkezésre álló állami kikényszerítési lehetőségeket.

Magától értetődő, ám sokszor figyelmen kívül hagyott tanács, hogy regisztráljuk szellemi alkotásunkat még a piacra lépés előtt. Kínában is léteznek a megfelelő szervek, ahol regisztráció után, ha ezzel nem is tudjuk automatikusan megakadályozni magát a másolást, viszont sikerrel kérhetünk hivatalosan eltiltást a további másolástól és esetlegesen még némi kártérítésre is számíthatunk. Regisztráció nélkül azonban semmiféle védelem nincs.

A regisztráció mellett, a konkrét védelemre rengeteg időt és pénzt költhetünk, ha biztosra akarunk menni, de meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt az üzleti tervben előirányzott bevétel, a védelemre fordított költségek és a másolásból következő veszteségünk között - hangsúlyozta dr. Tiborcz Attila.

Mindemellett, ma már nem feltétlenül egy-egy termék védelmére, hanem a termék gyártásának és disztribúciójának megszervezésére, a piac telítésének folyamatára, a szolgáltatás mögötti csapat szervezettségére és irányítására, tehát a teljes üzleti modellre kell megfelelő védelmi mechanizmust felállítani, hiszen e folyamatok átvétele és összetartása a privát szektorban egyelőre még gyenge irányításszervezési kultúrának sokkal nehezebb feladat, mint akár egy bonyolultabb technológia mérnöki visszafejtéssel (reverse engeneering) történő lemásolása.

Kína babérjai a ruházat, elektronikai termékek és háztartási eszközök másolásában egyedülállóak, de a szolgáltatások területén egyelőre nincs jelentős mértékű probléma, melyre érdekes módon a legjobb példákat az időskori vagy az egészségügyi ellátásra épülő szektorokban találhatunk, ahol a több évtizedes tengerentúli tapasztalatokkal rendelkező szolgáltatókkal szemben még nem tudják felvenni a versenyt a kínai partnerek.

Tény, hogy egyre több külföldön élő kínai tér haza az anyaország lendületes és a mai gazdasági környezetben jóformán egyedülálló gazdasági fejlődésének és az életszínvonal emelkedésével egyre erősebb hazai vásárlóerőnek köszönhetően, hogy az Egyesült Államokban, vagy Európában szerzett tapasztalataikat kamatoztassák, így valószínű, hogy a közeljövőben a fenti bemutatottak változásának leszünk szemtanúi - prognosztizálta a Yingke Várnai Zamostny Ügyvédi Iroda szakértője.

SZABADALOM: Kína első szabadalmi törvénye 1984-ben lépett életbe, melyet azóta két alkalommal egészítettek ki, a védelem kiterjesztése érdekében. A törvény a szabadalom jogi védelmét jelenleg 20 év időtartamra adja meg a kérelmezőnek.

VÉDJEGY: Az 1982-ben hozott védjegy-törvény legutóbbi, 2001-es módosítása óta már a háromdimenziós védjegyek bejegyzésére is lehetőséget ad. Az 'érkezési sorrend' alapú regisztráció nem igényli a korábbi használat, illetve jogosultság bizonyítását, így például a népszerű külföldi védjegyek bejegyeztetése nem jelent akadályt az egyébként arra jogosultsággal nem rendelkező személyek által.

SZERZŐI JOG: A 2001-ben jelentős módosításon átesett, egyébként 1990-ben hozott szerzői jogi törvény nem kívánja meg a regisztrációt a védelemhez és minden olyan ország állampolgárát megilleti, mely részese a Kínát is tagként fémjelző nemzetközi szerzői jogi egyezményeknek.