2012 nyarán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal büszkén adott hírt arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon olyan döntést hozott, miszerint nem csak a hivatalosan kinevezett ügyvezető, de az úgynevezett "árnyékvezető" is felel a felszámolási eljárás eredményeként megszűnő fizetésképtelen társaság hitelezőivel szemben.
A hírt követően ismét reflektorfénybe került az árnyékvezetők, tehát az olyan személyek felelősségének a kérdése, akiket ugyan formálisan nem választottak meg a társaság vezető tisztségviselőjévé, és így a cégjegyzékben sem szerepelnek, de a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolnak - mondta Vikor Orsolya.
Ki az árnyékvezető és hogyan alakul jogi felelőssége?
A fent említett ügyben a társaság egyik ügyvezetőjének a férje volt az, aki a háttérből mozgatta a szálakat. Hiba lenne azonban arra a következtetésre jutni, hogy az "árnyékvezető" csak családi vállalkozásokon belül létezhet, és csak a férj, az apa vagy más rokon lehet az a bizonyos árnyékvezető.
Valójában csupán egyetlen feltétele van annak, hogy valaki árnyékvezetőnek minősüljön a felelősségi szabályok szempontjából, mégpedig az, hogy az illető a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakoroljon. Az árnyékvezető nem feltétlenül olyasvalaki, aki a háttérben rejtőzködik, lehet bárki, így olyan személy is, aki kilép a nyilvánosság elé (például üzleti megbeszéléseken vesz részt a hivatalosan kinevezett ügyvezetőt kísérve) és így kívülállók is tudják róla, hogy befolyással bír a cég ügyeire.
Ha a multinacionális cégek világában keresünk példákat, árnyékvezető lehet az a munkavállaló, aki hivatalos ügyvezetői kinevetés nélkül is befolyással bír a döntések meghozatalára. "Mivel az árnyékvezető felelősségével foglalkozó jogszabály általánosságban a "személy" kifejezést használja, nem szűkítve a kört természetes személyekre, akár jogi személy is érintett lehet" - mutatott rá a szakértő.
Ezt a gondolatmenetet követve, a leányvállalat ügyvezetőjének utasítást adó anyavállalat, vagy a magyar cég igazgatóságába delegált igazgatónak utasítást adó "private equity" befektető is minősülhet a magyar (leány)vállalat árnyékvezetőjének. Szintén említésre érdemes, hogy a külföldi anyavállalat igazgatója, tisztségviselője, munkavállalója is lehet a magyar leányvállalat árnyékvezetője, csakúgy, mint egy természetes személy részvényes vagy befektető, ha az illető a magyar (leány)vállalat döntéseire ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol.
Hogyan kerülhet sor az árnyékvezető felelősségének megállapítására?
Az árnyékvezető ugyanúgy felel a cég kifizetetlen tartozásaiért, mint a hivatalosan kinevezett vezető tisztségviselő. Azt kell tehát megvizsgálni, milyen esetben felel a vezető tisztségviselő saját vagyonával a társaság tartozásaiért. Egy magyar társaság vezető tisztségviselője (például: ügyvezetője) a főszabály szerint a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni ügyvezetési feladatát.
Más szabályok szerint kell azonban eljárnia, ha a céget fizetésképtelenség fenyegeti emelte ki Vikor. A társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet következtétől ugyanis a vezető már nem a társaság, hanem a táraság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni ügyvezetési feladatait. Amennyiben a vezető ezt a kötelezettséget megszegi, személyesen, azaz saját vagyonával felel a fizetésképtelenné vált társaság ki nem elégített hitelezői felé.
Ahhoz, hogy a vezetőt a bíróság ténylegesen fizetésre kötelezze, két bírósági eljárásra és döntésre van szükség. Az első eljárást a felszámolási eljárás alatt kell megindítani. Ez annak a megállapítására irányul, hogy az illető, aki a felszámolás kezdő időpontját megelőző három év során bármikor a társaság vezetője volt (ide értve az árnyékvezetőt is) a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el ügyvezetési feladatait, és ezáltal a társaság vagyona csökkent, illetve meghiúsította a hitelezők teljes mértékben történt kielégítését. Majd - a felszámolási eljárás vége után - a hitelezők az első eljárásban hozott döntésre hivatkozva külön eljárásban kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze a volt vezetőt a követelés kielégítésére.
A kényszertörlési eljárás különlegességei
A vezetők (az árnyék vezetőket is ideértve) felelőssége olyan esetben is megállapítható, ha a céget úgynevezett kényszertörlési eljárásban, felszámolási eljárás lefolytatása nélkül törlik a cégjegyzékből - figyelmeztetett a jogász.
Kényszertörlési eljárásban való törlésre többek között akkor kerülhet sor, ha a cég a bejegyzett székhelyén nem található, és a fellelhető vagyon várhatóan még a felszámolási eljárás költségeit sem fedezné. Amennyiben egy hitelező egy kényszertörlési eljárásban törölt cég volt vezetője ellen kíván követelést érvényesíteni, nincs szükség két eljárásra, hanem egy eljárás is elegendő ahhoz, hogy a bíróság a volt vezetőt fizetésre kötelezze.