Jogvita esetén a közjegyző közvetíteni tud az örökösök között

Országos tendencia, hogy egyre több hagyatéki eljárásban jogvita merül fel az örökösök között. A magyar jog azonban lehetőséget biztosít a közjegyzőknek arra, hogy a pereskedés elkerülése érdekében maguk is közvetítsenek a felek között - mondta el az [origo]-nak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője. Dr. Reviczky Renáta szerint a közjegyző maga is közvetít a felek között, ám a hagyatéki eljárási törvény kifejezetten kötelezővé teszi a perindítási határidő meghosszabbítását, ha közvetítőhöz fordulnak a felek.

Megfigyelhető tendencia, egyre több hagyatéki eljárásban merül fel jogvita annak kapcsán, hogy kit illet a hagyaték, milyen jogcímen, továbbá a hagyatéki hitelezői igényt elismerik-e az örökösök vagy sem, az örökhagyó tulajdona volt-e a vagyontárgy, vagy valaki másé is - fejtette ki dr. Reviczky Renáta.

Több oka lehet a jogvitának; ez sajnos legtöbbször - az örökösök hozzáállásán túl - maga az örökhagyó, aki nem rendelkezett még életében a vagyona jogi sorsáról, vagy nem megfelelően, például, érthetetlen, vagy több ellentmondásos végrendeletet hagyott. A személyi kapcsolatok és a vagyoni viszonyok is egyre bonyolultabbak, ezt a jogi szabályozás nehezen és lassan követi.

Sok az olyan hagyatéki ügy, ahol különböző házasságokból vagy kapcsolatokból származó gyermekek válnak örököstárssá. Van rá példa, hogy ők tartják egymással a kapcsolatot, netán jó viszonyban vannak és vita sincs közöttük, de sok esetben nem is ismerik egymást, vagy érzelmi alapon keletkezik vita.

A viták elkerülése

Az öröklési jogi viták elkerülése érdekében legjobb, ha az örökhagyó még életében, élők közötti jogügylet keretében juttatja a vagyontárgyait annak, akinek szeretné, illetve végrendeletet készít. Ehhez vagy a legegyszerűbbet érdemes választani: saját kezűleg írni és aláírni, minél egyszerűbben fogalmazni, hogy kicsi legyen a hibalehetőség, keltezés helyével, idejével, aláírással, oldalszámmal ellátni.

A legjobb megoldás azonban a közjegyzői okiratba foglalt végrendelet, ott belátási, írási, olvasási képességet is vizsgálnak, és ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni a tartalmát - hangsúlyozta dr. Reviczky Renáta. Ezen kívül a közjegyzői okiratba foglalt, vagy közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet mindenképpen előkerül, mert kötelezően bejegyzik a létezése tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

A közvetítő eljárásnak bármikor helye van

A közvetítői eljárásnak bármikor helye van, akár a hagyatéki eljárás megindítása előtt, akár annak önkormányzat előtti szakaszában, közjegyzői szakaszában a hagyatékátadó végzés meghozatala előtt; akár hagyatéki, vagy egyéb polgári per megindítását követően is, a per folyamán. A bírák, közjegyzők álma, ha egyszer csak az addig vitatkozó felek megállapodásukat - szülessen az közvetítői eljárásban vagy bárhogyan - még idejében - az adott kérdésről való döntés meghozatala előtt - az adott hatóság elé terjesztik (amennyiben az olyan időben történik, hogy még figyelembe vehető.)

A jogalkotó a 2011-től hatályos hagyatéki eljárási törvény néhány rendelkezésével is arra próbálja sarkallni a vitás feleket, hogy a pert lehetőleg kerüljék el, akár közvetítő segítségével, akár saját maguk által kialkudott megállapodással.

A közjegyző szerepe

A közjegyzőnek fontos szerepe lehet a felek közötti egyezség létrejöttében azzal, hogy tájékoztatja a feleket eljárási jogaikról, kötelezettségeikről, azok következményeiről, de nem presszionálhatja őket az egyezségkötés irányába. A közjegyző előtti eljárásban már a hagyatéki tárgyalásra szóló idézésnek figyelmeztetést kell tartalmazni az egyezségkötés és a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére

A hagyatéki eljárási törvény egy konkrét esetben szabályozza a közjegyző és a közvetítői eljárás kapcsolatát. Öröklési vita esetén a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adja át; ekkor egy függő jogi helyzet áll fenn a hagyaték jogi sorsa tekintetében, mert az, akinek az igényét a közjegyző figyelmen kívül hagyta, még a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül hagyatéki pert indíthat; a perindítástól számított 8 napon belül pedig ezt a tényt a közjegyzőnél igazolni kell (különben a végzés teljes hatályúvá válik).

Az utolsó lehetséges pillanatig

A törvény azonban 2011. január 1. napjától azt mondja, hogy ha a fél az említett 30+8 nap alatt a közjegyzőnél igazolja, hogy nem pert indított, hanem közvetítői eljárást, a közjegyző még 30 napot ad arra, hogy per helyett a felek esetleg közvetítői eljárásban egyezséget kössenek, mert a perindítási határidőt meghosszabbítja.

Vagyis, a jogalkotó a hagyatéki eljárásban az utolsó lehetséges pillanatig azon van, hogy a felek lehetőleg peren kívül egyezzenek meg egymással akkor is, ha az a közjegyző előtt korábban nem sikerült - húzta alá dr. Reviczky Renáta.

Mi lehet a közvetítői eljárás eredménye?

Ha a felek 60 nap alatt beterjesztik a közjegyzőhöz a közvetítői eljárásban született megállapodásukat, a közjegyző dönt az egyezség jóváhagyásáról. Fontos, hogy ekkor a közvetítői eljárást 60 nap alatt be kell fejezni ahhoz, hogy a hagyatéki eljárásban még figyelembe vehető legyen az eredménye. Jóváhagyás esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket (teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz), részbeni jóváhagyás is lehetséges (vitatott érték része vagy egésze).

Ha a közjegyző megtagadja az egyezség jóváhagyását, megállapítja, hogy lejárt a meghosszabbított perindítási határidő, még 8 napig igazolhatják a felek, ha hagyatéki pert indítottak.

Ha a közvetítő igazolja, hogy eredménytelenül befejeződött a közvetítői eljárás, a közjegyző ugyanígy jár el, tehát megállapítja, hogy lejárt a meghosszabbított perindítási határidő, még 8 napig igazolhatják a felek, ha hagyatéki pert indítottak. Ha nem fejeződik be a közvetítői eljárás 60 napon belül, azaz nem lehet tudni, lesz-e megállapodás, még 8 napig igazolhatják a felek, ha hagyatéki pert indítottak. A felek a közvetítői eljárásban született egyezségüket a jóváhagyásról szóló végzés meghozataláig módosíthatják - emelte ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője.

Közjegyző is lehet mediátor, ez nem összeférhetetlen a közjegyzői tevékenységgel, de ilyenkor persze nem közjegyzői minőségében jár el. Bejegyzett közjegyző mediátorok a mokk.hu-n találhatók.