A szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki

Sokan vannak abban a tévhitben, hogy az éves szabadságukat akkor veszik, amikor kedvük tartja és ezt a munkáltató tűrni köteles, ám ez nem teljesen van így - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Bár egyes munkahelyeken valóban nagyobb szabadság érvényesül a szabadságolások tekintetében, ám a munkáltatónak jogszabályban biztosított lehetősége, hogy az igényeknek kisebb teret engedjen.

Jó tanács, hogy a szabadságot nem csak a tanítási szünetek, a munkahelyi nehéz szakaszok utáni regenerálódást jelentő időszakok és a kedvező utazási ajánlatok szem előtt tartásával, de a számológépet előkapva a hónap munkanapjait, fizetett ünnepeit is figyelembe véve kell jó előre eltervezni - hangsúlyozta dr. Fésü Gizella.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint az is megállapítható, hogy szabadságra menni akkor érdemes, amikor adott hónapban a lehető legtöbb munkanap és fizetett ünnepnap van. Így ugyanis a bruttó fizetés többre jöhet ki, mint a munkaszerződésben rögzített alapbér. Míg kevesebb munkanap esetén és fizetett ünnepnap híján alacsonyabb összeg jár a dolgozónak.

Árnyalhatja a helyzetet, ha valaki nem az általános munkarend szerint dolgozik, tehát nem napi nyolc órát. Ilyenkor a munkaidő beosztást is figyelembe kell venni. A munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól és a kiadott szabadságot ezzel egyenlő óraszámban kell elszámolni.

A munkáltató adja ki

Sokan vannak abban a tévhitben, hogy az éves szabadságukat akkor veszik, amikor kedvük tartja és ezt a munkáltató tűrni köteles. Valóban vannak olyan munkahelyek, ahol viszonylag nagyobb szabadság érvényesül a szabadságok kivétele tekintetében, és a munkavállaló a kérésének megfelelő időpontban szabira mehet.

Előfordul azonban, hogy a munkáltató él a jogszabályban biztosított lehetőségével, és a munkavállaló szabadság-igényeinek kisebb teret enged - emelte ki dr. Fésü Gizella.

Csak a vélemény szabad

A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállaló véleményét a szabadság kiadását illetően, a tényleges időpontokat azonban a munkáltató határozhatja meg. Ezt legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal el kell árulnia a munkavállalónak (Egy jó last minute utat még így is el lehet csípni).

Az alapszabadság egynegyedével rendelkezik a munkavállaló, ezt ugyanis kérése szerint kell kiadni, ez legfeljebb két részletben kiadandó 7 munkanap. A munkavállaló távollétére a munkáltatónak is fel kell készülnie (helyettesről gondoskodni), ezért a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal a szabiterveket jelezni kell.

A szabadság elaprózódását gátolja, hogy ha nem sikerül a munkavállalóval másként megegyezni, a szabit úgy kell kiadni, hogy az legalább összefüggő tizennégy nap (nem munkanap, így ez kettő hetet jelent) pihenést biztosítson a munkavállalónak.

A szabadság közepén haza

A már megkezdett szabadság megszakítható: a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok (például: egy cég egyetlen informatikusa esetén az informatikai rendszerek leállása), vagy kivételesen fontos gazdasági érdek miatt a munkavállaló szabadságát megszakíthatja.

Ebben az esetben egyrészt legalább az utazással, valamint a munkával töltött idő a nem számít be a szabadságba, másrészt a munkavállaló így felmerült kárát (például: külföldi utazásból elvesztett napok), illetve költségeit (például: utazási költségek) a munkáltató köteles megtéríteni. A munkáltatónak kell mérlegelnie, hogy minden kiadást egybevetve megéri-e a munkavállalót berendelnie.

A felhalmozódás gátja

A jogszabály szerint a szabadságot az esedékességének évében ki kell adni. Eltérhet ettől a kollektív szerződés, rendelkezése esetén a szabadság egynegyede legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adható ki. Ha pedig a munkavállaló oldalán felmerült ok a szabadság kiadásának akadálya (például: táppénz, vagy távollét gyermek vállalása miatt), az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül mindenképpen ki kell adni.

Fontos új szabály, hogy a munkáltató a felek megegyezése alapján az alap- és kor szerinti pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki. A legtöbb esetben nem éri meg éveken át görgetni a szabadságot, mert ha adott évben nem sikerül kivenni, akkor ez várhatóan a következő években sem lesz másképp - mondta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.