Dr. Vikor Orsolya elöljáróban emlékeztetett arra, hogy 2014. március 15-én új Polgári törvénykönyv (Ptk.) lép hatályba Magyarországon. A változás érinti a társasági jogi szabályozást is. Az új kódexhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazó külön törvény még nem jelent meg. Ennek ismerete nélkül pedig nehezen mérhető föl, valójában hogyan fogja érinteni az új szabályanyag a gazdasági élet szereplőit.
Az új Ptk. szerint hárommillió forint, a jelenlegi összeg hatszorosa lesz a minimális törzstőke korlátolt felelősségű társaságok esetében. Ám az átmeneti rendelkezések függvénye lesz csupán, hogy a hárommillió forintos tőkekövetelmény pontosan mikortól alkalmazandó és mely cégekre vonatkozik majd - vázolta fel az alaphelyzetet a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.
Lehetséges megoldások
Az egyik lehetséges megoldás az, hogy a jogalkotó csak az új Ptk. hatályba lépése után alapított cégeknek írja elő a magasabb tőkekövetelménynek való megfelelést, míg a meglévő cégeket továbbra is engedi alacsonyabb tőkével működni. Ezt a megoldást azonban dr. Vikor Orsolya nem tartja valószínűnek.
A jogalkotó rendelkezhet úgy is, hogy a hárommillió forintos törzstőke követelmény minden kft-re vonatkozik, azaz a korábban alacsonyabb tőkével alapított cégek tőkéjét is meg kell emelni az új Ptk. által megkövetelt szintre.
Amennyiben a jogalkotó ez utóbbi megoldást választja, további kérdés, milyen határidőt biztosít a cégtulajdonosoknak a törzstőke kiigazítására és mi lesz a sorsa azoknak a cégeknek, amelyek tulajdonosai nem tudják, vagy nem akarják a különbözetet biztosítani.
Akár cégalapítási dömpinget is elindíthat, ha a jogalkotó úgy dönt, hogy a 2014. március 15. előtt alapított cégeknek nem vagy csak hosszabb átmenti idő eltelte után kell majd megfelelnie az új tőkekövetelményeknek. Ekkor reális esélye van annak, hogy a cégalapítást fontolgatók jelentős része anyagi okokból még az új Ptk. hatályba lépése előtt megalapítja a vállalkozását.
A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője hozzátette: bár az interneten olvasható egyes információk szerint olyan tartalmú átmeneti rendelkezések várhatóak, amelyek a már létező cégektől is megkövetelik majd a törzstőke felemelését átmeneti idő biztosításával, ehhez kapcsolódó törvényjavaslat még nem található a parlament.hu oldalon.
Az új Ptk. szokatlan megoldás
Fentieken túl az új Ptk. gazdasági élet szereplőire gyakorolt tényleges hatását nagyban fogja befolyásolni a normaszöveg bíróságok általi értelmezése és alkalmazása is. Többek között arra a rendelkezésre érvényes mindez, amely azt szabályozza, hogy a cégek tagjai az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseitől eltérhetnek-e.
Ebben a kérdésben az új Ptk. szokatlan megoldást alkalmaz. A főszabály szerint az eltérés megengedett, a főszabály alóli kivételek azonban nem pontosan rögzítettek. Az új Ptk. szerint a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - az alább írt kivételeket leszámítva - eltérhetnek a törvényben írtaktól.
Kivétel a főszabály alól, azaz a jogi személy tagjai illetve alapítói nem térhetnek el az új Polgári törvénykönyvben foglaltaktól abban az esetben, ha az eltérést az új Ptk. tiltja vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének a jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személy törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza - mutatott rá dr. Vikor Orsolya.
Olyan vélemény is olvasható, amely szerint a fenti "gumiszabály" alapján kérdéses, hogy egyáltalán kötelező érvényű-e a minimum hárommillió forintos törzstőkére vonatkozó szabály, vagy ettől is el lehet térni (lefelé) a társasági szerződésben.
A bíróság megítélése
A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője szerint minimum tőkekövetelményt támasztani a jogszabályban akkor van értelme, ha az mindenkire kötelező, eltérési lehetőség nélkül. Ennél az általános érvnél is fontosabb azonban, hogy a minimumtőke-követelmény hitelezővédelmi célokat szolgál. Egy bíróság vita esetén nagy valószínűséggel úgy foglalna állást, hogy a minimum tőkekövetelménytől való eltérés a korlátolt felelősségű társaság hitelezőinek a jogait nyilvánvalóan sértené, és ezért az eltérés nem megengedett.
Azaz, nem lehet hárommillió forintnál alacsonyabb törzstőkével korlátolt felelősségű társaságot alapítani. Ugyanakkor a minimumtőke-szabály mellett nem szerepel az új Polgári törvénykönyvben olyan kitétel, ami az ettől való eltérést kategorikusan megtiltaná. Ilyen kifejezett tilalom hiányában pedig vita esetén a jogalkalmazón, azaz a bíróságon fog múlni, hogyan ítéli meg az eltérési lehetőség kérdését.