A számviteli törvény szerint valamennyi kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság köteles az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.
Tekintettel arra, hogy a cégek többsége esetén az üzleti év megegyezik a naptári évvel, a letétbehelyezés határideje általában május 31. napja - húzta alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Annak ellenére, hogy ezen kötelezettség valamennyi gazdasági társaság esetén fennáll, a gyakorlatban az egyes cégek sok esetben nem, vagy nem az előírásoknak megfelelően tesznek ennek eleget - vázolta fel az alapproblémát dr. Hauck Arvid.
A hatályos szabályok szerinti kötelező "menetrend"
A hatályos szabályok szerint a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, annak letétbehelyezése előtt el kell fogadnia a gazdasági társaság legfőbb szervények (kft. esetén taggyűlés, zrt. esetén közgyűlés), tehát a legfőbb szerv ülését össze kell hívni, meg kell tartani és a tagoknak, részvényeseknek határozathozatallal el kell fogadniuk a beszámolót.
Amennyiben a társaságnál működik könyvvizsgáló, úgy az ő feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
A könyvvizsgálóval kapcsolatban említést érdemlő fontos szabály továbbá, hogy a gazdasági társaság könyvvizsgálóját meg kell hívni a társaság legfőbb szervének azon ülésére, amelyen a számviteli törvény szerinti éves beszámolóról tárgyalnak. A könyvvizsgáló az ülésen köteles részt venni.
A felügyelőbizottság kötelezettsége
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint szintén fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat, így a legfőbb szerv ülését megelőzően a felügyelőbizottságnak is üléseznie kell.
A felügyelőbizottsági tagok egyébként korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is.
Az éves beszámoló elfogadásakor a legfőbb szervnek döntenie kell az adózott eredmény felosztásáról is, így azt vagy felosztják a tagok, részvényesek között vagy a társaság eredménytartalékába kerül.
Mulasztási bírság szabható ki
Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a közzétett éves beszámoló nem felel meg a törvényi előírásoknak, az adóhatóság két alkalommal szabhat ki mulasztási bírságot (először: ötszázezer forintig, másodszor: egymillió forintig terjedő összegben) és tűz ki határidőt a kötelezettség önkéntes teljesítésére.
Ennek elmaradása az adószám törlését, illetve végső soron a cég törvényességi felügyeleti eljárás keretében való törlését vonhatja maga után - figyelmeztetett végezetül dr. Hauck Arvid.