Ezek az új földtörvény legfontosabb paragrafusai

A múlt héten elfogadott, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló új törvény számos jelentős változást hoz, nem véletlenül hallani olyan kijelentéseket, hogy az évtized egyik legfontosabb jogszabályáról beszélünk. Az Origó jogi melléklete a következő összeállításban kizárólag a jogi rendelkezésekre, előírásokra koncentrálva ismerteti a legfontosabb paragrafusokat.

A termőföldről szóló 1994. évi. LV. törvény a külföldi magánszemélyeket kizárta abból a lehetőségből, hogy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát megszerezzék. A belföldi jogi személyek tulajdonszerzésének hasonló megtiltása mögött pedig e jogi személyek külföldi tulajdonosainak a földtulajdontól való távoltartása, továbbá az a törekvés játszott szerepet, hogy a tőkeerős belföldi társaságoknak a termőföld monopolizálására irányuló törekvéseit akadályozzák.

Magyarországnak az Európai Uniós tagságából eredő kötelezettsége, hogy a hazai termőföldpiacot hamarosan meg kell nyitnia a tagállamok földművesei előtt. A termőföldre vonatkozó jelenlegi tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások legfeljebb 2014. április 30-ig tarthatóak fenn.

Csak földműves veheti meg

A napokban elfogadott új földtörvény meghatározott kivételeket leszámítva változatlanul nem teszi lehetővé jogi személyek földszerzését. Ez a tilalom birtokpolitikai célok miatt tesz megkülönböztetést a földszerzési jogosultságok között, és lényege: gazdasági társaságok, cégek továbbra sem szerezhetnek földtulajdont.

A tőkeerős társaságok távoltartásával a nagybirtok jellegű mezőgazdasági üzemek kialakulását akadályoznák meg, a családi birtokok és más középbirtokok földalapját erősítenék, mintegy kiegyenlítve a potenciális vásárlók közötti versenyt.

A termőföldet elsősorban mező- és erdőgazdasági termelő tevékenység céljára és földműves szerezheti meg, függetlenül attól, hogy a szerzés földtulajdonjogra, vagy földhasználati jogra irányul. Földművesnek a törvény azokat a magánszemélyeket, családi gazdálkodókat tartja, akik legalább három évenként megélhetésként foglalkoznak valamilyen agrártevékenységgel.

A törvény megfogalmazása szerint a földműves Magyarországon egyéni vállalkozóként, őstermelőként, családi gazdálkodóként, gazdálkodó család személyesen közreműködő nagykorú tagjaként, önfoglalkoztatóként nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet főfoglalkozásként, élethivatásszerűen, vagy mellékfoglalkozásként folytatja, és legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik.

A földműves másik definíciója: az a belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár, aki mezőgazdasági vállalkozó, arany- vagy ezüstkalászos gazda szakképesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazoltan legalább három éve folytatja a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve az azokat kiegészítő tevékenységet.

A személyi kritérium a tagállamiakra is vonatkozik

A földművesként való elismerés tehát a tényleges mező-, és erdőgazdasági termelő tevékenység a főfoglalkozásszerű gyakorlásához, gazdálkodásra alkalmassághoz (megfelelő szakképzettség, vagy szakirányú gyakorlat), illetőleg a föld megműveléséhez megfelelő mezőgazdasági felszerelés igazolásához kapcsolódik.

A tagállami állampolgár ugyanolyan feltételekkel szerezhet termőföldet, mint magyar állampolgárok, ám a földműves személy kritériumrendszerének a tagállami állampolgárnak is meg kell felelnie. Így például rá is vonatkozik az a szabály, hogy a földműves arra a mező, illetve erdőgazdaságilag hasznosított földre szerezhet tulajdonjogot, illetve haszonélvezeti jogot, amely a tulajdonában álló ingatlanon nyilvántartásba vett székhelye, illetve tulajdonában álló ingatlanra bejelentett telephelye, tanyája, birtokközpontja szerinti település közigazgatási határától legfeljebb húsz kilométer távolságba van. Vagyis, a valós lakhelytől nem lehet húsz kilométerrel távolabb.

A húsz kilométer távolságon kívül eső földek tulajdonjogát a földműves kivételesen akkor szerezheti meg, ha a földet takarmányterületként állattartás céljából hasznosítja, földrajzi árujelzéssel, illetve eredet megjelöléssel ellátott terméket állít elő, illetve gazdaságában termeszt, tenyészt, feldolgoz, valamint akkor, ha halastavon folytat gazdálkodást.

Legfeljebb háromszáz hektár

A törvény alapján a földműves a tulajdonában és bármilyen jogcímen használatában álló föld beszámításával, mező-, illetve erdőgazdaságilag hasznosított föld tulajdonjogát, illetve haszonélvezeti jogát olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában, illetve haszonélvezetében önfoglalkoztatóként, illetve őstermelőként legfeljebb ötven hektár, egyéni vállalkozóként legfeljebb háromszáz hektár nagyságú földje lehet.

A családi gazdálkodás alatt álló föld együttes mértéke az újonnan megszerzett földdel együtt legfeljebb ötszáz hektár lehet. A földbérleti maximum mértéke ezerkétszáz hektár, vagyis ez az államtól, vagy bárki mástól haszonbérbe vehető földterület felső határa, e határ fölött csak különleges feltételek teljesülése esetén lehetséges a földhasználat.

Illetékes földbizottság vétója és a zsebszerződések kiszűrése

A földvásárlást megvétózhatja a helyileg illetékes földbizottság, amely helyben lakó gazdálkodókból áll, és megakadályozhatja az adott földvásárlást. A jogszabály számos olyan esetet sorol fel, amikor ilyen döntés születhet, így például, ha az ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban, akár azért, mert túl alacsony, akár azért mert a túlságosan kedvező vételi ajánlattal a vevő a konkurenseit tarthatja távol a földpiactól egy adott településen, vagy körzetben.

Vagy, ha vétel felhalmozási célt szolgálna mögöttes, indokolható gazdasági szükséglet nélkül, miközben az eladásra kerülő föld megszerzése nélkül más gazdálkodó egzisztenciája kerülne veszélybe, de akkor is mód van a vétóra, ha az elidegenítés által a földrészlet gazdaságtalanul kisebbé, az alakja a megművelésszempontjából kedvezőtlenebbé válna.

A földdel kapcsolatos szerződéseket csak államilag készített, sorszámozott nyomtatványon lehet érvényesíteni, a jogalkotói szándék szerint ezzel kiszűrhetőek a zsebszerződések, illetve a zsebszerződések a fiókban maradnak, nem léphetnek hatályba. (A zsebszerződések elleni fellépés érdekében egyébként a júliustól hatályba lépő új Büntető törvénykönyv része lett a termőföld jogellenes megszerzése, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és nemcsak a szerződő felek sújthatók ilyen szankcióval, hanem a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédek és közjegyzők is.)