A pénzmosás megelőzése a gyakorlatban azt jelenti, hogy abszolút biztonsággal meg kell győződni arról, ki a tényleges tulajdonosa az adott pénznek, vagyonnak, társasági részesedésnek, stb.
Az új törvényben változott a tényleges tulajdonos definíciója: a gazdasági társaságok esetében a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak, ha a tényleges tulajdonos személye nem állapítható meg a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad, illetve a meghatározó befolyás alapján.
A szolgáltatók (pénzügyi szolgáltatók, befektetési szolgáltatók, biztosítók, könyvvizsgálók, ügyvédek, közjegyzők stb.) bizonyos esetekben kötelesek átvilágítani ügyfeleiket, például, ha egy ügylet ellenértéke eléri vagy meghaladja a 3,6 millió forintot.
Kötelező előírások
Július elsejétől az ügyfél átvilágítása (azaz, személyazonosságának ellenőrzése) során kötelező ellenőrizni az ügyfél nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát is, így például meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét - mondta dr. Hetényi Kinga, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda vezetője. Ezen kívül, a személyazonosságra vonatkozó adatokat ezen túl a szolgáltató nyilvános vagy zárt nyilvántartásokból is igényelheti.
Az ügyfél köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el. Újdonság, hogy az ügyfél nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az okiratok, valamint nyilvános vagy zárt nyilvántartásokból megszerzett adatok alapján is rögzíteni tudja a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a törvényben meghatározott adatkört.
A kiemelt közszereplők
Ha a szolgáltató szükségesnek ítéli, az ügyfelet arról is nyilatkoztathatja, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Erre azért van szükség, mert a kiemelt közszereplők nagyobb kockázatot jelentenek pénzmosás elkövetése szempontjából - magyarázta dr. Hetényi Kinga.
Kiemelt közszereplő a fontos közfeladatot ellátó személy (például: államfő, kormányfő, országgyűlési képviselő, alkotmánybírósági bíró, nagykövet), annak közeli hozzátartozója, vagy akivel a törvény meghatározása szerint közismerten közeli (üzleti) kapcsolatban áll. Nem változott az a szabály, miszerint kiemelt közszereplőnek továbbra is csak a külföldi lakóhellyel rendelkező magánszemély tekintendő, így a törvény nem alkalmazandó a hazai kiemelt közszereplőkre.
Fontos változást jelent, hogy a szolgáltatónak a háromszázezer forintot elérő, vagy azt meghaladó ellenértékű ügylet teljesítésekor is rögzítenie kell a törvényben meghatározott adatokat, de ez nem minősül ügyfél-átvilágításnak. Ez a gyakorlatban várhatóan az adatrögzítések számának növekedéséhez fog vezetni.
A Pénzmosás Elleni Információs Iroda működése is módosult. A hatóság ezen túl üzleti titkokat is megismerhet, részletesen meghatározott adattartalommal statisztikákat köteles készíteni, valamint köteles szorosan együttműködni más tagállamok azonos hatáskörű hatóságaival is.
Drasztikusan megemelkedett bírságok
Drasztikusan megemelkedett a törvény megsértése esetén a felügyeletet ellátó szerv által a szolgáltatóra kiszabható bírságok mértéke. Míg például a pénzügyi szolgáltatási, valamint biztosítási tevékenységet folytató szolgáltatókat kétszázezer forinttól ötszázmillió forintig terjedő bírság, addig többek között a könyvelői, adószakértői tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatókat ötvenezer forinttól húszmillió forintig terjedő bírság fenyegeti.
A módosítások elsősorban egyes törvényi rendelkezések pontosítását, valamint az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval) által készített ország jelentésben megfogalmazott ajánlások végrehajtását szolgálják. A törvény újabb, átfogó felülvizsgálatára valószínűleg a vonatkozó Európai Uniós joganyag felülvizsgálata után kerül majd sor, amely már napirenden szerepel az uniós jogalkotásban.