Van-e jövője a bizalmi vagyonkezelésnek Magyarországon? (1. rész)

A jövő márciusban hatályba lépő új Ptk. bevezeti a "bizalmi vagyonkezelés" intézményét. Bár látszólag a bizalmi vagyonkezelés nem jelent forradalmi újítást, valójában egy teljesen új irányvonalat nyit a magyar jogrendszerben. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint egyelőre talány, hogy mi lesz a sorsa ennek az új formának hazánkban: vajon önálló üzletágak épülnek majd rá, vagy az alkalmazása pár év alatt a magyar jogban már meglévő megoldások lecserélésére fog szorulni. Dr. Harcos Mihály kétrészes elemzésben járja körül a szóba jöhető legfontosabb pontokat, kérdéseket.

Teljesen új irányvonalat nyit a magyar jogrendszerben a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, és egyelőre talány, hogy mi lesz a sorsa ennek az új vagyonkezelési formának hazánkban - fejtette ki elöljáróban a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Harcos Mihály szerint azonban már most is látható, hogy melyek lesznek azok a kritikus pontok, amiken ez a kérdés várhatóan el fog dőlni. Érdemes tehát alaposan számba venni, hogy mely kérdések kezelése lesz szükséges a jövőben ahhoz, hogy ez a jogintézmény valóban működőképes legyen Magyarországon.

A bizalmi vagyonkezelés lényege

A bizalmi vagyonkezelésnek az új Ptk.-ban szabályozott koncepciója az angolszász jogból ered. Az angolszász területen évszázadok óta alkalmazott megoldás, hogy egy vagyon feletti tulajdonjog megoszlik a vagyon jogi tulajdonosa és gazdasági tulajdonosa között. Az előbbi, tulajdonosként fellépve, kezelheti a vagyont, de az utóbbi élvezi ennek hasznait.

A vagyon feletti tulajdonnak ez a megkettőzése nagy rugalmasságot ad a vagyonkezelés körében. Előnye a bizalmi vagyonkezelésnek, hogy a vagyonkezelőre rábízott vagyon elkülönül mind a vagyon átadója, mind a gazdasági tulajdonos, mind pedig a vagyonkezelő vagyonától. Azaz az átadóval vagy a vagyonkezelővel szemben vezetett esetleges végrehajtás során ez a vagyon nem vonható be a végrehajtás körébe.

Mire jó a bizalmi vagyonkezelés?

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte, hogy a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, a bizalmi vagyonkezelés (más országokban "trust", "treuhand", "fiducie") nagyon sokrétűen alkalmazható. A bizalmi vagyonkezelést sok országban előszeretettel alkalmazzák például nagy családi vagyonok kezelésére. A bizalmi vagyonkezelés esetében ugyanis a kezelt vagyon kikerül a családi és öröklési jog szabályai alól is, és a családtagok kedvezményezettként gyakorolhatnak hatalmat a vagyon fölött.

Ez azt jelenti, hogy a családi vagyonnal történő gazdálkodás folyamatosságát nem érinti a családtagok házasságkötése, válása, születése, halála, és a családi vagyonnak nem kell "elszenvednie" az ezekkel kapcsolatos változásokat, vitákat, és közterheket. Röviden: a családi vagyon egyben marad.

A nemzetközi gyakorlatból látható az is, hogy a bizalmi vagyonkezelés koncepciója remekül alkalmazható egyéb területeken is. Így például külföldön gyakran használnak trust jellegű vagyonkezelési struktúrákat munkáltatói juttatási programok kialakításához, ingatlanvagyon kezelésére szánt struktúrák felépítéséhez, holdingstruktúrák működtetése érdekében, de akár jótékonysági célra is.

A "névtelen" vagyonkezelés lehetősége és legalitása

A bizalmi vagyonkezelésnek egy speciális, nem elhanyagolható jelentőségű alkalmazási körét képezik továbbá az úgynevezett anonim vagyonkezelési struktúrák - mutatott rá dr. Harcos Mihály. Ezek célja, hogy a vagyonkezelésbe bevont vagyon gazdasági tulajdonosai, kedvezményezettjei rejtve maradjanak a nyilvánosság elől. A bizalmi vagyonkezelés szabályai ezt lehetővé teszik.

A vagyonkezelésbe adott vagyon jogi értelemben vett tulajdonosának ugyanis a vagyonkezelő minősül, így az ingatlan-nyilvántartásban, és más hatósági nyilvántartásokban is ő szerepel tulajdonosként. Ezek az anonim struktúrák a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül illegális célra jönnek létre.

Sok esetben ugyanis érthető és jogos érdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosságnak ne legyen rálátása a magánszemély vagyonára. Analógiaként felhozható a banktitok kérdése: mindenki számára magától értetődő, hogy nem tartozik a nyilvánosságra, hogy ki mekkora összeget tart a bankszámláján.

(A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. dr. Harcos Mihály elemzésének második részét hamarosan olvashatják a szerk.)

A Chambers & Partners, az egyik legismertebb független jogi szakmai kiadvány nemrég közzétette 2013-as rangsorát. A kiadvány a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi praxisát immár a piacvezetők között említi. A kiadvány külön kiemeli az iroda ügyfeleinek kiemelkedő visszajelzését szolgáltatásuk minőségéről. A kiadvány szerkesztői kihangsúlyozzák továbbá, hogy "ez az az iroda, amely valóban ért a nemzetközi adózáshoz". A mostani publikációt követően már a három legjelentősebb jogi szakmai kiadvány (Chambers, Legal 500 és Practical Law) mindegyike a piacvezetők között tartja számon az iroda adójogi praxisát.