Mit titkolhat el az adóhatóság az adózók elől? (1. rész)

Az adóeljárások és az adóperek során gyakran felmerülő kérdés, hogy az adóhatóság eltitkolhatja-e az adózók elől azokat a bizonyítékokat, amelyekre a határozatát alapozza. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár kétségtelen, hogy az adóellenőrzésekben feltárt bizonyítékok sokszor más adózókra vonatkozó üzleti titkot és adótitkot is tartalmaznak, nyilvánvaló méltánytalanságokat okoz, ha az adózóknak olyan bizonyítékokkal szemben kell védekezniük, amelyeket nem ismerhetnek meg. Dr. Harcos Mihály a két részes írásban arra is felhívta az Origó figyelmét, hogy a Kúria egy közelmúltban hozott jogegységi határozata ezt a helyzetet némiképp rendezte, ennek ellenére a bizonyítékok "rejtegetése" a hatósági eljárásban még sok meglepetést fog okozni.

A bizonyítékok visszatartásának a kérdése leggyakrabban az ún. kapcsolódó vizsgálatos adóhatósági eljárásokban kerül elő. A kapcsolódó vizsgálatok lényege, hogy az adóhatóság egy adott adózó ellenőrzése során az adózó üzleti partnereit ellenőrzi, és az így összegyűjtött adatokat, információkat használja fel az adózóval szembeni döntés alátámasztására.

A kapcsolódó vizsgálatok tipikus esete, amikor az adóhatóság az adózó által befogadott számlák hitelességét vizsgálja, és ehhez kapcsolódóan ellenőrzi a számlákat kibocsátó társaságokat. A kapcsolódó vizsgálat ilyenkor arra irányul, hogy a számlakibocsátó társaságok valóban létező és működő társaságok-e, továbbá rendelkeznek-e azokkal az eszközökkel és erőforrásokkal, amelyek az általuk kiállított számlán szereplő szolgáltatás, vagy termékértékesítés teljesítéséhez szükségesek.

Bár a kapcsolódó vizsgálatok során feltárt bizonyítékokat az adóhatóság az adózóval szembeni döntés alátámasztására felhasználja, ezeket a bizonyítékokat az adózó rendszerint nem ismerheti meg. Ez az eljárás nyilvánvalóan méltánytalan - húzta alá dr. Harcos Mihály.

A bizonyítékok visszatartásának oka, és eredménye

A kapcsolódó vizsgálatokban feltárt bizonyítékok visszatartását az adóhatóság rendszerint azzal indokolja, hogy a kapcsolódó vizsgálat során olyan információk is napvilágra kerülnek, amelyek a vizsgált üzleti partnerek üzleti titkainak, illetve adótitoknak minősülhetnek. Abban az esetben, ha az adóhatóság ezeket a bizonyítékokat hozzáférhetővé tenné az adózók részére, akkor ezzel az adózók a kapcsolódó vizsgálatba bevont üzleti partnerek üzleti titkait és adótitkait ismerhetnék meg.

A bizonyítékok visszatartása azonban azt eredményezi, hogy az adóhatóság határozata olyan bizonyítékokon alapul, amelyeket az adózók nem ismerhettek meg, és amelyekkel szemben - értelemszerűen - érdemben védekezni sem tudtak.

A bizonyítékok visszatartásának hatása az adóperekben

A kérdés még érdekesebbé válik azokban az ügyekben, amikor az adózó és az adóhatóság közötti vita közigazgatási bíróság elé kerül. Egy adóper során ugyanis a hatóságnak bizonyítania kell, hogy megalapozott döntést hozott, míg az adózónak azt kell bizonyítania, hogy a határozat jogszabálysértő.

Magától értetődik a kérdés: miként tud az adóhatóság bármit is bizonyítani a perben, ha a bizonyítékait nem tárja fel. És miként tudja az adózó az adóhatósági határozat jogellenességét bizonyítani, ha a határozat alapjául szolgáló bizonyítékokat meg sem ismerheti?

A bíróságok gyakorlata

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a kérdés megítélése gyakran még a bíróságok előtt sem egyértelmű. Volt olyan eset, amikor a bíróság egyetértett az adóhatóság álláspontjával és olyan bizonyítékok alapján hozott ítéletet, amiket nemhogy az adózó, de még maga a bíróság sem látott.

Volt azonban olyan eset is, amikor a bíróság kizárta a bizonyítás köréből azokat a körülményeket, amiket az adóhatóság nem támasztott alá megfelelő, a bíróság és az adózó számára is megismerhető bizonyítási eszközökkel. Az egyes bíróságok ellentmondó gyakorlatának végül a Kúria vetett véget.

A Kúria közelmúltban meghozott jogegységi határozata rámutat, hogy egy adóper nem dönthető el olyan bizonyítékok alapján, amiket az adózó nem ismerhetett meg - emelte ki dr. Harcos Mihály. A jogegységi határozat hangsúlyozza, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog azt jelenti, hogy az adóperben részt vevő adózónak joga van a perbeli bizonyítékokat megismerni, és ettől a jogtól még akkor sem fosztható meg, ha a bizonyítékok más adózóra vonatkozó üzleti titkot vagy adótitkot tartalmaznak.

(A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Harcos Mihállyal készült kétrészes írás második részét hamarosan olvashatják, amelyben arról lesz szó, hogy súlyos anomáliákat okoz, ha a NAV az adóhatósági eljárásban eltitkolhatja a bizonyítékokat - a szerk.)

E kétrészes írásban tárgyalt kérdések jelentőségét jól jelzi, hogy október 2.-án a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara és a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, valamint együttműködő partnerük, a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara budapesti konferenciát szervez "Adóperek és legújabb tanulságaik" címmel. Az előadásokon túl "Ki felel az adócsalásért? Lehet-e egy valós ügylet is fiktív?" címmel kerekasztal beszélgetés is lesz, amelyen a Kúria és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői is részt vesznek.