D.A.S. JogSzerviz: teljes körű tájékoztatásra jogosultak a betegek

A beteg jogosult teljes körű tájékoztatásra, így ennek megfelelően jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatokat, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen - mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Nyilas Anita hangsúlyozta, hogy a beteg helyett a közeli hozzátartozó is gyakorolhatja ezeket a jogosultságokat.

Az egészségügyi szolgáltatás körében a betegek egyik legalapvetőbb joga a tájékoztatáshoz fűződő joguk. Ez jelenti egyrészt az állapotáról történő részletes tájékoztatáshoz, másrészt pedig a kezelése során készült dokumentumokba való betekintéshez való jogosultságot - fejtette ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az egészségügyről szóló törvény szerint, aki egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, joggal kérheti többek között azt, hogy részletes tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, azok elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, a javasolt életmódról.

Jog a teljes körű tájékoztatásra

A vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint, a beteg jogosult teljes körű tájékoztatásra. A beteg ennek megfelelően jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatokat, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.

A beteg jogosult a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni.

Jogosult a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni, egészségügyi adatairól indokolt célra összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni - mutatott rá dr. Nyilas Anita.

Más is gyakorolhatja a jogosultságokat

A jogszabály megengedi, hogy a beteg helyett a közeli hozzátartozó gyakorolhassa ezen jogosultságait. A beteg ugyanis jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen.

A beteg életében, illetőleg halálát követően is házastársa, egyenes ágbéli rokona, testvére, valamint élettársa jogosult az egészségügyi adat megismerésére, illetve akit fentiek szerint erre felhatalmaz - ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is meg kell adni a tájékoztatás, korának és pszichés állapotának megfelelő módon és mértékben.

Ha megtagadják a tájékoztatást

Abban az esetben, ha az egészségügyi alkalmazottak megtagadják a beteg ezen jogait, a vonatkozó jogszabályok alapján, a beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni.

Egyebekben, minden egészségügyi szolgáltatónál kell lennie betegjogi képviselőnek, akinek feladata, hogy segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását.

A beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.

A betegjogi képviselő személyéről az egészségügyi szolgáltatónak tájékoztatást kell nyújtania. A tájékoztató általában az adott egészségügyi szolgáltató közösség számára nyitva álló helyiségiben megtalálható - mondta végezetül dr. Nyilas Anita.

A betegjogi képviselő feladatai

A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában, így például segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében és segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását.

Továbbá: a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál és képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.

A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el, valamint köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.