Az akác és az akácméz is a hungarikum-törvény hatálya alá kerülhet

Kezdeményezi az akác és az akácméz hungarikummá való minősítését az Akác-koalíció, amely létrehozását és tevékenységét már tizenkét agrár- és erdészeti szervezet támogatja. A létrehozás indoka, hogy olyan uniós jogszabályok készülnek Brüsszelben, amelyek az Európában nem őshonos növények betiltását akarják elérni, márpedig az akác az 1700-as években került az Alföldre. Magyarországon van jelenleg Európa akácerdeinek fele, és a magyar méztermelés bevételeinek nagyobb részét az akácméz adja, ezért csak idő kérdése, hogy az akác és az akácméz mikor kapja meg a hazai jogalkotótól a kiemelt törvényi védelmet.

Több mint érdekes jogi helyzetet teremtenének a készülő uniós jogszabályok, hiszen az akácot Jean Robin francia kertész honosította meg Európában, 1601-ben, de pár évtizeddel korábban került csak például a kukorica, a burgonya, a napraforgó, a paradicsom, a paprika az öreg kontinensre, az akkoriban felfedezett és meghódított amerikai kontinensről. Kérdés, miben lenne különböző jogi helyzetük az akáchoz képest.

Az őshonosság kérdése kapcsán Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja (az Akác-koalíció úgymond nagykövete Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő) a magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentum aláírásával egybekötött sajtótájékoztatón érdekességként megemlítette, hogy Hollandia egyik jelképe, a tulipán sem őshonos Európában.

Így lehet hungarikum az akác és az akácméz

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján a hungarikumokat tizennégy tagú Hungarikum Bizottság választja ki, ide egy-egy tagot delegál a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter. Szintén egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet három tagot, az Országgyűlés pedig két tagot.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát a települési önkormányzatok adják, amelyek fakultatív feladatként megalakíthatják az úgynevezett települési értéktár bizottságaikat. Ezek a bizottságok elkészítik a településen fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat, melyet megküldenek a megyei értéktár bizottságoknak, illetve, amennyiben nem működik az adott megyében megyei értéktár bizottság, úgy közvetlenül a Hungarikum Bizottságnak.

Települési, megyei, ágazati értéktár

A települési önkormányzat a települési értéktárral kapcsolatos feladatok ellátásával megbízhat az illetékességi területén működő intézményt, szervezetet, vagy azok csoportját, itt lényegében a múzeumokról beszélünk. A második lépcsőfokot a megyei önkormányzatok jelentik, melyek fakultatív feladatként létrehozhatják a megyei értéktár bizottságaikat. Ezek a bizottságok rendszerezik a települési értéktárak adatait, továbbá saját gyűjtőmunkát is végeznek.

Az így elkészített megyei értéktárat a Hungarikum Bizottságnak küldik meg. Továbbá: az egyes hatáskörrel rendelkező állami szervek is rendszerezik saját nemzeti értékeiket (ágazati értéktár), és azt megküldik a Hungarikum Bizottságnak; a jogalkotó szerint ily módon lesz lefedett és áttekinthető a rendszer.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktárba integrálandók az egyes hatáskörrel rendelkező állami szervek nyilvántartásában szereplő, európai uniós oltalommal rendelkező nemzeti értékek, valamint a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek. Valamely érték nemzeti értékké, vagy hungarikummá minősítése nem érinti az ezen érték egyéb jogszabályok alapján fennálló védettségét - mondja ki a júniustól hatályos új jogszabály.

Bárki kezdeményezheti

Bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és csoportosulás kezdeményezheti valamely nemzeti érték felvételét bármelyik értéktárba, a hozzá megküldött listákat a Magyar Értéktárban összesíti és rendszerezi majd a Hungarikum Bizottság. Az ebből az értéktárból kiválasztott, hungarikummá minősített értékek kerülnek a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Évi 25 ezer tonna méz

Magyarországon van jelenleg Európa akácerdeinek fele, és a magyar méztermelés bevételeinek nagyobb részét az akácméz adja.

Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ügyvezetője az MTI érdeklődésére korábban közölte: Magyarországon évente mintegy 25 ezer tonna mézet termelnek. E mennyiség fele, 12 500-13 000 tonna az akácméz. Az országban megtermelt összes mézmennyiség mintegy 80 százalékát exportálják.