Júniusban jelentősen változnak a fogyasztói szerződések szabályai

Súlyos jogkövetkezményekkel jár, ha a vállalkozás elmulasztja a fogyasztói szerződésekre vonatkozóan előírt tájékoztatási kötelezettségeit – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 2014. június 13-án hatályba lépő új kormányrendelet a jelenlegi 8 munkanapról 14 napra módosítja a fogyasztó szerződéstől való elállási jog gyakorlásának határidejét – emelte ki dr. Vida Enikő.    

A kormányrendelet részletes szabályokat tartalmaz a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződés megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozóan.

A két fő fogyasztói szerződés közötti különbség, hogy a távollévők közötti szerződés a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kerül megkötésre, hogy felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt (interneten kötött szerződések) alkalmaznak – húzta alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéskötés esetén a felek egyidejűleg jelen vannak, de a szerződést a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötik meg. Ilyennek minősül többek között az a szerződés, amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése.

A vállalkozás ezekről köteles tájékoztatni a fogyasztót

A kormányrendelet kimerítően felsorolja, hogy miről köteles a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni a szerződés megkötését megelőzően. Dr. Vida Enikő kiemelte: a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti termékért, vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről, vagy annak számítási módjáról.

Köteles tájékoztatni az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel.

Amennyiben pedig a vállalkozás a költségekre vonatkozó tájékoztatási követelménynek nem tesz eleget, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Forrás: Thinkstock

Ugyanúgy tájékoztatni kell a fogyasztót, az őt megillető elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint arról, hogy a fogyasztó az elállási nyilatkozatát a kormányrendelet 2. melléklete szerinti nyilatkozat-minta szerint is megteheti.

Ha a vállalkozás a fenti tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a fogyasztót a kormányrendelet szerint megillető indokolás nélküli 14 napos elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.

Az elállási jog gyakorlása

A fogyasztó az elállási jogát a termék adásvételére irányuló szerződés esetén a terméknek, több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától számított 14 napon belül gyakorolhatja.

A több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, ha pedig a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak, a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától számított 14 napon belül gyakorolhatja.

A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében ez a határidő a szerződés megkötésének napjától kezdődik.

A kormányrendelet felsorolja, hogy milyen esetben nem illeti meg a fogyasztót elállási jog. Nem gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogát például olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak.

Nem illeti meg elállási jog továbbá a fogyasztót szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében sem, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki – mutatott rá végezetül dr. Vida Enikő.