2009. szeptember 1-től került be a felszámolható gazdálkodó szervezetek körébe az ügyvédi iroda. Az ügyvédi iroda jogi személy, a harmadik személyek felé az iroda a saját vagyonával felel, s ha az iroda vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó ügyvéd a saját vagyonával korlátlanul felel.
A bt.-hez hasonló szabályozás szerint a kárt okozó ügyvéd – mögöttes felelősségének érintése nélkül – az ügyvédi irodával együtt is perelhető – hangsúlyozta Dr. Juhász László.
Aggályos szabályozás
Az ügyvédi irodák esetében azonban a felszámolás elrendelése az iroda speciális rendeltetése és az ügyfelek érdeke miatt aggályos. Tény, hogy az iroda részt vehet a gazdasági forgalomban, szerződéseket köthet, vásárolhat és eladósodhat – különösen jelentős összegű kártérítés fizetése miatt –, ugyanúgy, mint egy más szervezet.
Az Ügyvédi Törvény 10.§-a értelmében az ügyvéd a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel az általa okozott kárért. Amennyiben a megbízási szerződésben az ügyvédi iroda szerepel megbízottként, értelemszerűen az irodának kell helytállni. Mindezek együttvéve sem indokolják ennek a szabályozásnak a fenntartását.
Nem most kezdődtek a gondok
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint a korábbi szabályozással is voltak gondok. Egyrészt a Csődtörvény (Cstv.) nem gondoskodott az Ügyvédi Törvényben szabályozott megszűnés, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara Szabályzata (2/2009. (IV.27.) az ügyvéd irodájának gondnoka jogköréről és eljárásáról) és a felszámolási szabályok közötti összhangról, továbbá a Kamara által a megszűnt iroda részére kirendelt gondnok és a felszámoló jogköre sem volt tisztázva.
A legnagyobb problémát azonban az ügyvédi titok megőrzésének kérdése jelentette a felszámolási eljárásban, ahol az eljárás nyilvánossága és az ügyfelek érdeke nem volt közös nevezőre hozható. Ezen a hiányosságon próbált enyhíteni az egyes törvényeknek az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításairól szóló 2013. évi CCLII. tv., amikor kimondta, hogy nem tartozik az ügyvédi iroda vagyonába az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az irodánál letétbe helyezett, vagy az iroda által az ügyféltől megőrzésre átvett pénz, értékpapír vagy egyéb vagyontárgy.
Továbbá az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat az iroda vezetője az irodagondnoknak köteles átadni, s nem a felszámolónak, ezekről a felszámoló a Cstv. 31. § b) pontja szerinti iratjegyzékben sem fog említést tenni. Míg az irodagondnoknak egyértelműen az iroda ügyfeleinek érdekeit kell nézni, addig a felszámolónak a hitelezői érdeket kell képviselni. A legfontosabb gond ezzel megoldódott, azonban lehetségesek még olyan súrlódási pontok, amelyek megnehezítik az ügyvédi irodák felszámolását – valószínűsítette Dr. Juhász László.
Jogforrások és átmeneti szabályok
A Ptk. nem csak közvetlen rendelkezéseivel hat az életviszonyainkra, hanem azon átmeneti és egyéb rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokon keresztül is, amelyek az új Ptk.-ra tekintettel/Ptk.-val kapcsolatban születtek.
Az egyik ezek közül a Ptk. hatálybalépésével összefüggő legfontosabb átmeneti rendelkezéseket magában foglaló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban Ptké.). Szintén nagyon fontos a 2013. évi CCLII. tv., amely egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításairól szól, illetve a Csődtörvény szempontjából lényeges rendelkezéseket tartalmazó 2014. évi XV. tv. is.
Átmeneti szabályok
Az új Ptk. szabályai a hatályba lépése utáni életviszonyokat szabályozzák teljes körűen, azonban rendelkezni kellett a korábbi jogviszonyok rendezéséről is. A legfontosabb átmeneti szabályt az említett Ptké. fogalmazza meg, amikor kimondja, hogy a Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint fontos megemlíteni, hogy a Ptké. 50.§-a a kötelmekkel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy ha a Ptké. eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatban – ideértve a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra (beleértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is) – a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok, közte a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A felek azonban megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Ez a hétköznapi életben például azt jelenti, hogy ha 2014. március 15-e előtt vásároltam egy gépkocsit vagy egyéb vagyontárgyat, és a teljesítés hibás volt, akkor a jogvitát a régi Ptk. szabályai szerint kell rendezni.
A korábban alapított gazdálkodó szervezetek, egyesületek és alapítványok egy ideig még a korábbi szabályok alapján működhetnek, azonban megszabott határidőt kaptak arra, hogy a létesítő okiratuk az új Ptk.-nak megfelelő legyen. Ez a határidő kkt.-k és bt.-k esetében 2015. március 15., alapítványok, egyesületek, rt.-k, kft.-k és egyesülések esetében pedig 2016. március 15.
(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével, Dr. Juhász Lászlóval készült sorozat következő részét hamarosan közöljük – a szerk.)