Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (2. rész): a pártok felszámolása is megváltozott

Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. A többrészes sorozat most olvasható második részében Dr. Juhász László rámutat: a pártok tekintetében a legfontosabb új szabályt a 2013. évi CCLII. törvény 89. §-a tartalmazza, amelyet a leleményes magyar köznyelv máris lex-SZDSZ-ként emleget, és amely szinte tabut döntve teszi lehetővé – természetesen bizonyos korlátok között – a pártok felszámolását. A cikksorozat első része itt érhető el.

2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.). Ez a törvény váltotta fel az 1959. évi IV. törvényt (a továbbiakban rPtk.), amely több mint ötven évig szabályozta magánjogi viszonyainkat. Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem.

A pártok tekintetében a legfontosabb új szabályt a 2013. évi CCLII. tv. 89.§-a tartalmazza, amely lehetővé tette a pártok felszámolását a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosításával.

Lex-SZDSZ

A leleményes magyar köznyelv máris lex-SZDSZ-ként emlegeti a törvényt, amely szinte tabut döntve teszi lehetővé – természetesen bizonyos korlátok között – a pártok felszámolását. A Csődtörvény szabályain felül a pártokra a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénynek a civil szervezetek felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit (2011. évi CLXXV. törvény, a továbbiakban: Ectv.), valamint az Ectv. 11. § (3), (6) és (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

A felszámolást a Cstv. 27.§ (2) bek. b.) és c.) pontja alapján lehet kezdeményezni, azaz akkor, ha a párt a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.

Mindkét esetben további feltétel, hogy a tartozása elérje vagy meghaladja a 10 millió forintot. Egy számla kifizetésének elmulasztása – amely gazdálkodó szervezetek vagy egyesületek esetében lehetővé teszi a felszámolás kezdeményezését – pártok esetében tehát nem működik – húzta alá a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

Kilencvennapos moratórium adható

A felszámolást kezdeményező kérelem benyújtása esetén a párt kérelmére tartozásai kifizetésére 90 napos moratórium adható az említett Ectv. 10. § (5) bekezdése alapján – ismertette Dr. Juhász Lászó.

Ám mindez csak azzal az eltéréssel, hogy ha a bíróság által engedélyezett 90 napos határidő lejárta a választási eljárásról szóló törvény szerinti időszakra esik – tehát az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszakának kezdetétől a választás eredményének jogerős megállapításáig tartó időszakra –, akkor a bíróság által engedélyezett fizetési haladék a választás eredményének jogerős megállapításáig meghosszabbodik.

Egyéb szempontból is van jelentősége a választási időszaknak, ugyanis a választás eredményének jogerős megállapításáig tartó időszak alatt a párt felszámolása sem rendelhető el, a felszámolási eljárást elrendelő végzés, valamint az e végzést másodfokon elbíráló végzés meghozatalára a Cstv.-ben meghatározott határidő ezen időszakkal meghosszabbodik. Ennek a törvényi rendelkezésnek a következtében a megadott időszakban az ügyiratot nyilvántartásba kell helyezni, és az eljárást csak az időszak lejártát követően lehet folytatni, illetve a határozatot meghozni.

Az eljárás lefolytatása

A párt felszámolás körébe tartozó vagyonának és kötelezettségállományának megállapítása érdekében a törvény előírja, hogy a bíróság a felszámolás jogerős elrendelését követő 45 napon belül nyilvános meghallgatást tartson. A meghallgatásra a bíróság megidézi a párt felszámolásának elrendelését megelőző 10 éven belüli valamennyi vezető tisztségviselőt, a felszámolót, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelőt, ha annak kirendelésére is sor került.

A rendelkezésekből következik, hogy a meghallgatás megtartása kötelező, annak indokát viszont nem lehet megállapítani, hogy az elmúlt 10 év vezető tisztségviselőit miért kell megidézni, milyen fontos információt tudnak adni az ügy érdemében.

A törvény előírása szerint a korábbi vezető tisztségviselők a bíróság kérésére nyilatkozatot tesznek a párt vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, a vezetésük alatti időszak adatairól. Ez az előírás azért érthetetlen, mert a párt vagyona a felszámolás elrendelésekor meglévő vagyon, 10 évre visszamenőleg a korábbi tisztségviselők iratok hiányában nyilatkozni sem tudnak – mutatott rá az ellentmondásra a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

A párt jelenlegi vezető tisztségviselője szintén ezen a meghallgatáson tesz eleget a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi kötelezettségeknek, és átadja a felszámolónak a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérlegre irányadó szabályok szerint elkészített záró beszámolót, valamint az e törvény előírásai szerint készített beszámolót, a törtévre vonatkozóan is. A párt vezető tisztségviselőjének igazolnia kell továbbá, hogy a párt eleget tett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti záró adóbevallási kötelezettségének is.

dr. Juhász László, a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda

Mindenesetre a törvény kemény pénzbírsággal fenyegeti a vezetőket, amikor kimondja, hogy a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a párt vezető tisztségviselőjére (korábbi vezető tisztségviselőjére) 100 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő összegű pénzbírságot szab ki. Különös tekintettel, hogy a bírság ismételten is kiszabható – figyelmeztetett Dr. Juhász László.

A vagyon értékesítése

A Csődtörvényben felsoroltakon kívül egy pártot érintő felszámolási eljárásban a párt vagyonának értékesítése során nem szerezhet tulajdonjogot a pártnak, a párt által alapított gazdasági társaságnak és a párt által létesített alapítványnak a vezető tisztségviselője, valamint a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli időszakban vezető tisztségviselő tisztséget betöltő személy.

Nem szerezhet tulajdonjogot a párt által alapított gazdasági társaság, a párttörvény (1989. évi XXXIII. tv.) 9/A. § alapján alapított alapítvány, illetve a fent említett vezető tisztségviselők Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója sem. A párt felszámolásának befejeződését követően fennmaradt vagyont a bíróság a pártalapítvány részére adja át.

A vezetői felelősség

Ha a párt jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a párt vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a párt vezető tisztségviselője a párt fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ennél a rendelkezésnél a Cstv. ide vonatkozó előírásait kell értelemszerűen alkalmazni (33/A.§).

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével, Dr. Juhász Lászlóval készült sorozat következő részét hamarosan közöljük – a szerk.)