A kabinet szerdai ülésén úgy döntött, meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig. Giró-Szász András az MTI kérdésére adott tájékoztatásában hozzátette, hogy a kormány az ezzel kapcsolatos javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. A parlament tavaly novemberben döntött arról, hogy április 30-ig meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot.
Miként az Origó több ízben is megírta a devizahitelesek kapcsán, az összes érintett az Európai Bíróság és a magyar Kúria döntésére vár. A Kúria ugyanis az árfolyamrés kérdésében az Európai Bírósághoz fordult.
A Kásler Árpád és Káslerné Rábai Hajnalka kontra OTP Jelzálogbank Zrt. ügyet felülvizsgálati eljárásban elbíráló Kúria azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy az a feltétel, amely a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamot határozza meg, a szerződés elsődleges tárgyának minősül-e, illetve a szolgáltatás minőség-ár aránya alá tartozónak tekinthető-e.
Ha ugyanis igen, akkor a tisztességtelenség kérdése nem vizsgálható, ha a feltételek világosak és érthetők, vagyis, mikor tekinthető az ilyen feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy a tisztességtelen jelleg az uniós irányelv alapján nem vizsgálható. A magyar bíróság kiegészítő kérdése az volt, hogy abban az esetben, ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.
Csak a jogszabályok alapján
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára az Origó megkeresésére elmondta: ezek a döntések várhatóan nagyon fontos kérdésekre fognak választ adni a devizahitelesek problémája kapcsán, többek közt ezért, és az üggyel, valamint a kilakoltatásokkal összefüggő társadalmi feszültségek miatt szerencsésnek tartják a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását.
Erről a jogalkotó fog dönteni, ám a választások, az új parlament küszöbön álló megalakulása miatt egyelőre nem tudni, milyen formában születik a döntés. A jogalkotói döntés hiányában a végrehajtóknak nincs választásuk, amíg a hatályos jogszabályok még arról rendelkeznek, hogy április 30. és november utolsó napja között nincs moratórium, megkezdődhetnek a kilakoltatások.
Elenyésző mértékben
Dr. Schmidt Zoltán hangsúlyozta: bár a devizaügyek nagy figyelmet és nyilvánosságot kapnak, a devizahitelekhez kapcsolódó ügyek az összes végrehajtás egy százalékát teszik ki. Még elenyészőbb a kilakoltatások száma az összes végrehajtási eljáráshoz viszonyítva. Arról nem is szólva, hogy egy olyan végrehajtási eljárás pedig, amelynek ingatlanárverés a vége, másfél-két évig is eltarthat, és a törvényben szigorúan szabályozott eljárás során is számos lehetőséget, megoldási módot nyújtanak a paragrafusok az adósoknak.
A végrehajtási ügyek többsége egyébként továbbra is kis összegű, százezer forint alatti, vagy legfeljebb párszázezer forintos követelés. Ezek többnyire közüzemi tartozásból állnak össze: víz, áram, gázdíj, valamint mobilszolgáltatónál és parkoló társaságnál be nem fizetett tartozások, amelyek viszont jogszabályi garanciák miatt, szinte sosem jutnak el ingatlanárverésig.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára utalt rá, az elmúlt évek intézkedései, így az árfolyamgát, a végtörlesztés és a rezsicsökkentés intézménye vitathatatlanul segítséget nyújtott az adósok nagy részének. Megjegyezte: a devizahitelesek többsége komoly erőfeszítések árán, ám minden hónapban rendezi az aktuális havi törlesztő részletet, így megkerülhetetlen az a megállapítás is, hogy a kilakoltatási moratórium adott esetben gyengítheti a fizetési morált.