A felek tízből kilencet betartanak a mediációs megállapodásokból

A mediáció során kötött megállapodások mintegy kilencven százalékát a felek betartják – hangzott el egy, a közelmúltban az Igazságügyi Minisztérium által szervezett konferencián, ahol arról is szó volt, hogy az új polgári törvénykönyv márciusi hatálybelépése óta a szülői felelősség körébe tartozó esetekben a bíró dönthet úgy, hogy az ügyet mediációra utalja.

Az új polgári törvénykönyv márciusi hatálybelépése óta a szülői felelősség körébe tartozó esetekben a bíró dönthet úgy, hogy az ügyet mediációra utalja. Ez jelentős újítás, azt a szándékot jelzi, hogy Magyarország kész nyitni az alternatív, békés megoldások felé.

Ennek az eljárásnak az a legnagyobb előnye, hogy még akkor is kedvező a hatása, a felek közötti kommunikációra úgy is jótékony hatással van, ha végül nem kerül sor megállapodásra. Szintén elhangzott, hogy Magyarországon minden jogi feltétel adott a mediáció terjedéséhez, jogszabályi háttere nemzetközi összehasonlításban is előremutató, és most már gyakorlati szakemberek ideje jött el, akik tapasztalataikkal képesek tartalommal megtölteni a szabályozást.

Permegelőző konfliktuskezelés

Az évekig tartó, pereskedéssel járó válás nemcsak a szülőket viseli meg lelkileg, anyagilag, hanem a gyermekeket is. A permegelőző professzionális konfliktuskezelés, egyezségközvetítés, más néven a családi, vagy válási mediáció kiváló alternatíva az egész családot érintő feszültség csökkentésére, a szétszakadással járó anyagi terhek minimalizálására - mondta el korábban Pálfalvi Ildikó, akkreditált igazságügyi mediátor.

Kutatások szólnak arról, hogy a válással járó tartós stressz, a félelem az új élethelyzettől, a kudarc feldolgozatlansága, milyen ártalmas a szemben álló felek egészségére és környezetére, milyen krónikus betegségeket idéz elő.

Azoknál a gyermekeknél, ahol a szülők válása hosszú évekig tart, mindennaposak az ellenségeskedések, jóval gyakoribb az agresszív, deviáns magatartási probléma, tanulási nehézségek, depresszió vagy lelki betegségek kialakulása, ami hatással lehet felnőtt korukra.

Nincs perköltség, munkadíj

Pálfalvi Ildikó rámutatott: nincs perköltség, ügyvédi munkadíj, jutalék, szakértői díj, illetékek, egyéb járulékos kiadások, évekig tartó bíróságra járkálás, stressz, eszkalálódott kapcsolat stb. A mediációs eljárásnak csak munkadíja van, ami a peres eljárásnak csupán töredéke, mintegy 5-10 százaléka.

További szempont, hogy rövid időn belül lezárul, 1-3 ülés alatt a szülők békésen megegyeznek további életük külön-külön mederben való folytatásáról, a gyermekeket érintő kérdésekről, amit okiratba foglalunk. A szülők megegyezésüket beadják az illetékes bíróságra, ahol rövid időn belül kimondják a válást, a megállapodást pedig jogerőre emelik.

A felek jobban betartják vállalásaikat

Magyarországon a 2002. évi LV. törvény, a közvetítői törvény ad lehetőséget polgári peres jogvitában mediáció, azaz közvetítés alkalmazására a KIM listában szereplő akkreditált igazságügyi mediátor, közvetítő közreműködésével. Az alternatív vitarendezés bevezetésének eredeti célja a bíróságok túlterheltségének enyhítése, a költséges pereskedés elkerülése családi, üzleti, gazdasági és munkaügyi viták esetén - mutatott rá Pálfalvi Ildikó.

Forrás: Thinkstock

A mediáció, az egyezségközvetítés igénybevételével megakadályozható a vita, konfliktus elhúzódása, elmérgesedése, újraépíthető a megromlott családi vagy üzleti kapcsolat. A felek nem sérülnek testileg - lelkileg, anyagilag sem mennek tönkre a perköltség, a szakértői díjak és illetékek súlya alatt, senki sem válik földön futóvá, hajléktalanná. A felek önmaguk döntenek a sorsukról, ezért vállalásaikat sokkal nagyobb mértékben tartják be, mint egy bírósági ítélet esetén.

A technika lényege

Mi a lényege a mediáció technikájának? Az Országos Mediációs Egyesület szerint a feleket olyan felkészült, képzett szakember segíti a vitájuk feloldásában, aki a viták alternatív – érdekeken alapuló – megoldásához ért. Nem a jogvita bíróságon kívüli lefolytatásáról van szó, s nem is a felek lelki befolyásolásáról.

Az alternatív vitarendezés mára önálló szakmává fejlődött a világ valamennyi fejlett országában. A gyakorlati tudás mellett mára kialakult ezen eljárások elméleti bázisa, képzése, s önálló tudományos diszciplínája is, mely kapcsolódik a társadalomtudományokhoz, jogtudományhoz, közgazdaságtanhoz, pszichológiához, pedagógiához, de ezek egyike sem foglalja magába e területet.

A jogok érvényesülésének egyre inkább tekintik feltételének, hogy rendelkezésre álljanak a viták alternatív rendezésének módjai, intézményei, melyek alkalmasak a jogviták megelőzésére, helyettesítésére. A hazai jogi szabályozásban is, ahol közel húsz jogszabály szabályozza az alternatív vitarendezés valamilyen formáját.