Kibővült a jótállási kötelezettséggel járó tartós fogyasztási cikkek köre

A jótállási kötelezettséggel járó tartós fogyasztási cikkek köre kibővül, és egy kivétellel a 10 ezer forintos eladási ár lesz a jótállás kritériuma - a márciusban született kormányrendeletnek ez a szabálya szeptember 15-én lép hatályba.

A kormány 2005-ben készített egy listát arról, hogy milyen termékekre kötelező jótállást vállalni. Ebben a háztartási gépek többsége értékhatár nélkül szerepelt, most viszont ezeknél is feltétel lesz a 10 ezer forintos eladási ár. Ebbe a körbe tartoznak például a hűtők, a mosó- és mosogatógépek, a porszívók, a varrógépek, valamint a villanybojlerek is.

Új termék a listán a 10 ezer forintnál drágább napszemüveg, az elektromos kerékpár, és -roller, a quad, továbbá a motoros vízi jármű is. Felkerültek a listára - a szintén 10 ezer forintnál drágább - gyermekgondozási cikkek, mint például a gyermekfigyelő berendezés, de ide tartozik a hinta és a csúszda is.

Végül jótállás jár a lőfegyverre, a sportszerre, továbbá az elektromos szépségápolási eszközre is. Az egyedüli termék, amelynél 50 ezer forint eladási ár a jótállási értékhatár, a nemes- vagy félnemes szőrméből készült ruházati termék.

A jótállás lényege

A márciusban megjelent, és áprilistól hatályos kormányrendelet alapján a fogyasztási cikkekre továbbra is egy év jótállás jár, de a dokumentum hangsúlyozza, hogy a határidő jogvesztő, lejártával a jótállás mindenképpen megszűnik.

A jótállás lényege, hogy a gyártónak, illetve a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a vásárló nem rendeltetésszerűen használta a terméket. Ellenkező esetben köteles kijavíttatni, illetve kicserélni azt. A vásárolt eszköz szakember általi üzembe helyezését továbbra is előírhatja a forgalmazó, illetve gyártó, de az nem róhat aránytalan terhet a fogyasztóra.

A rendelet kiemeli, hogy a jótállási jegynek a jótállási idő végéig jól olvashatónak kell lennie. Ezt a szabályt az indokolta, hogy az olcsó hőpapírra másolt jegyek pár hónap alatt elhalványodtak. Ha a vásárló nem tudja bemutatni a jótállási jegyet, de birtokában van a nyugta vagy a számla, azzal is érvényesítheti a jótállást.

A jótállási jegyre rá kell nyomtatni azt is, hogy jogvita esetén a vásárló a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhat.

Az új Polgári törvénykönyv meghatározása

Az új Ptk. konkrétan meghatározza, hogy a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállalóval szemben. Korábban ilyen rendelkezés nem volt

A rendelkezés oka, hogy a jótállást a jogalkotó elsősorban a forgalmazott termékhez köti, ezáltal a szerződéstől függetlenedő, azon átívelő jogviszonyt hoz létre a hibás termék mindenkori tulajdonosa és a jótállás kötelezettje között. A hibás termék mindenkori tulajdonosa jótállási igényével fordulhat a fogalmazóhoz vagy kijavítás iránti igénnyel a jótállási nyilatkozatban (jótállási jegyen) esetlegesen megjelölt szervizhez.

Miranda Kerr fotó: Northfoto

Az új Ptk. sem állapít meg kötelező jótállási időket. A jótállási határidőket ugyanis külön jogszabályok foglalják magukba. A kötelező jótállás alá eső termékeket a kormányrendelet melléklete tartalmazza, amely majd 2014. szeptember 15.-étől kiegészül, illetve pontosításra kerül. Ennek alapján újabb termékek kerülnek a kötelező jótállás hatálya alá, például a kávéfőző és a vasaló.

Véleménykülönbség esetén

Azokban az esetekben, ha véleménykülönbség alakul ki a fogyasztó és a szolgáltató között a minőségi kifogás megítélésében, úgy a fogyasztó panasszal fordulhat a Békéltető Testülethez, ahol a két fél között szakmailag jól felkészült tanácstagok vizsgálják meg a kialakult vitát, és attól függően, hogy a Tanács határozatához alávetési nyilatkozatot tesz-e a szolgáltató, hozza meg határozatát, vagy ajánlását a vita rendezésére.

A Békéltető Testület a vitákat főként szakmai szempontok alapján vizsgálja. A szolgáltatók, az eddigi tapasztalatok alapján, előzetesen nem szívesen tesznek alávetési nyilatkozatot, pedig azzal a fogyasztók bizalmát nyerhetnék el, hiszen egy szolgáltatás megrendelésénél a megrendelő szívesebben fordul olyan vállalkozáshoz, akiről tudja, hogy az tevékenységéért egy szakmai szervezet előtt is vállalja a felelősséget.