Ígéretes jövő előtt a büntetőjogi mediáció intézménye

A magyarországi jogrendszerben talán a büntetőjogi közvetítésnek van a legnagyobb szerepe és jövője – mondta Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a napokban, Keszthelyen, a mediációról rendezett nemzetközi konferencián. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett.

A közvetítői eljárás, a mediáció lényege, hogy két, vagy több fél vitájában a felek önkéntes beleegyezésével, egy semleges harmadik fél jár közbe, aki független, pártatlan, segít tisztázni a konfliktus természetét, és olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő.

A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye.

Jóvá lehet tenni

A közvetítői eljárást a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén mind az elkövető, illetve védője, mind a sértett, illetve ügyvédje önként kezdeményezheti, ám magáról az eljárásról csak ügyész, vagy bíró dönthet.

A jogintézmény lényege, hogy nem büntethető, aki a személy elleni közlekedési, vagy vagyon elleni vétség, vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelme jóvátette.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a fenti bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

Az egyetlen olyan jogintézmény

Az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint ez az egyetlen olyan jogintézmény, amely „azonnali, feltétlen és teljes jóvátételt nyújthat” a bűncselekménnyel, szabálysértéssel okozott kár esetén.

Kifejtette, hogy a közvetítői eljárások száma évről évre emelkedik, de a nyugat-európai 8-10 százalékkal szemben Magyarországon csupán a vádemelések két százalékában alkalmazzák a mediációt. Ezeknek az eseteknek a négyötödében ügyészi elrendelésre indul meg a közvetítés, s a vagyon elleni bűncselekmények csökkenő és a közlekedési bűncselekmények növekvő aránya figyelhető meg. A terheltek túlnyomó többsége felnőtt, a fiatalkorúak aránya elenyésző – közölte az államtitkár.

Fotó: Mudra László - Origo

Jelezte: hatékonyságát tekintve eléggé sikeresnek nevezhetők a mediációs eljárások, mert a befejezett ügyek 80 százaléka megállapodással végződik, s ezeknek 90 százalékát be is tartják. Az általános elégedettség pedig a terheltek és sértettek részéről egyaránt 90 százalék felett van.

Patyi Gergely elmondta még: az év eleje óta van lehetőség szabálysértési ügyekben is mediációra, de ezekben az esetekben még nincsenek egységes tapasztalatok. Az első félévben 710 ilyen ügy érkezett az Igazságügyi Hivatalhoz, 90 százalékban járásbíróságoktól, s főleg tulajdon elleni szabálysértési ügyekben.

A sértetteknek is a jóvátétel az érdeke

A gyakorlat szempontjából a közvetítői eljárás lényege, elsősorban bűncselekmények sértettjeinek, a sértettek érdekeinek a középpontba állítás lenne, természetesen amellett, hogy a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse.

A bűncselekmények sértettjeinek az érdekét az esetek többségében jobban szolgálja, ha a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítik, vagy az okozott sérelmet egyéb módon jóváteszik számukra, mint az hogy a bíróság az elkövetőket akár rövidebb tartalmú szabadságvesztésre ítéli.