KRS: a jegybank szerint ezek a devizahitelek elszámolásának szabályai (1. rész)

Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika háromrészes írásban ad széleskörű áttekintést a devizahitelek elszámolási szabályairól és a felmerülő legfontosabb kérdésekről. Most az első részt olvashatják.

November 8-tól hatályos a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének rendelete, melyeket azon fogyasztói kölcsönszerződések esetében kell és lehet alkalmazni, mely megfelel a rendeletben meghatározott két feltételnek.

Az első feltétel: egyrészről annak a feltételnek kell megfelelni, hogy a fogyasztónak nincs és a kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt a kölcsönszerződésből származó fizetési késedelme, azaz a kölcsönbevevő mindig időben fizette az esedékes részleteket.

Másrészről pedig annak kell megfelelni, hogy a fogyasztó nem áll és a kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt, azaz a kölcsönszerződés eredeti feltételeihez képest nem fizet vagy fizetett kevesebb részletet – fejtette ki elöljáróban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Mi tekinthető fogyasztói kölcsönszerződésnek?

A pénzügyi intézmény és a fogyasztó között 2004. május 1. napja és 2014. július 26. napja között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett), vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha annak részévé árfolyamréssel kapcsolatos vagy egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált.

Fogyasztói kölcsönszerződésnek tekinthető továbbá az ugyanezen időtartamban létrejött deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha az előbb hivatkozott kikötéseket tartalmaz.

Fogyasztói kölcsönszerződés tehát egy lakáshitel, egy autó vásárlásához felvett hitel, de akár egy szabad felhasználású hitel is - mutatott rá dr. Kapetz Mónika.

Mi tekintendő fizetéskönnyítő programnak?

Fizetéskönnyítő programnak tekinthető, ha a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a bank és az adós között létrejött megállapodás eredményeként a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megkötése előtti összegnél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli az adóst.

Kedvezményen pedig olyan vagyoni előnyt vagy juttatást kell érteni, amely abból származik, hogy a bank a fogyasztó fizetési kötelezettsége fennállása alatt tőkét, kamatot vagy díjat engedett el, vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott és ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége csökkent.

Amennyiben akár a fentiekben említett fizetési késedelem, vagy kedvezmény felmerült az érintett kölcsön esetében, akkor nem alkalmazható az MNB elnökének rendelete, továbbá akkor sem alkalmazható a rendelet által meghatározott elszámolási módszertan, ha az adott kölcsönszerződést a bíróság jogerősen érvénytelennek nyilvánította.

Amennyiben a kölcsönszerződés megfelel az előzőekben leírt feltételeknek, úgy a rendelet értelmében a pénzügyi intézmények három módszertant alkalmazhatnak az elszámolás során.

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részében dr. Kapetz Mónika részletes tájékoztatást ad arról, hogy a pénzügyi intézmények melyik három módszertant alkalmazhatják az elszámolás során – a szerk.)