KRS: így járhatnak el a bankok a devizahitelek elszámolásakor (2. rész)

K&H Bank per a Magyar Állam ellen a devizahitelesek ügyében 2014 augusztus 25-én

Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika háromrészes írása második részében (az első rész itt érhető el) most azt a kérdést járja körül, hogy a pénzügyi intézmények melyik három módszertant alkalmazhatják az elszámolás során.

Ami az első módszert illeti: először újra kell számolnia az adós kezdeti, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozását és az ebből adódó első havi törlesztő részletét.

Ezt követően ki kell számolnia a megvalósult első törlesztési periódus során forintban felmerülő túlfizetés mértékét, melyet a pénzügyi intézmény által használt árfolyam jegyzési értéknapon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon a hitelnyújtás devizanemére átvált, majd ezzel csökkenti a törlesztési periódus utolsó napján fennálló, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozást.

A fentieket ismételve kell a pénzügyi intézménynek meghatároznia a következő törlesztési periódusok törlesztő részleteit, a túlfizetések nagyságát egészen az elszámolási forduló napig, ha a szerződés előbb megszűnt, akkor a megszűnés napjáig.

Az ezen a napon fennálló tőketartozás és az átszámításból adódó tőketartozás közötti különbség a futamidőre vonatkozó túlfizetés – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A második módszer

Amennyiben a pénzügyi intézmény a második mellékletben foglalt módszertant alkalmazza, akkor a fogyasztó túlfizetését egy külön technikai számlán, gyűjtőszámlán, a hitelnyújtás devizanemében kell felhalmozottnak tekinteni.

E két módszer alkalmazásakor az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetés a fordulónapon a kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás és a rendelet szerint átszámított fennálló tartozás különbsége.

Az árfolyamrésre vonatkozó számítást a pénzügyi intézmény azonban néhány esetben nem végzi el, például, ha a hitelt azonos devizanemben nyújtották és törleszti az adós, vagy forint fogyasztói kölcsönszerződés esetén – figyelmeztetett dr. Kapetz Mónika.

A harmadik módszer

Amennyiben a pénzügyi intézmény az elszámolást a harmadik számú módszertanban meghatározottak szerint végzi el, akkor az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést az egyes törlesztési periódusokra vonatkozóan egymást követően számítja ki.

Azok a pénzügyi intézmények, amelyek nem kezdeményeztek peres eljárást az Általános Szerződési Feltételeik tisztességének megállapítása iránt, az elszámolást 2015. január 15. és 2015. január 29. napja között kell a fogyasztóknak megküldeniük.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

Azok a bankok, melyek peres eljárást kezdeményeztek az elszámolást 2015. február 1. és február 28. között küldik meg a hitelt felvevőknek, ha azonban a peres eljárás 2014. december 31. napja után fejeződik be, akkor a peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik napig kell e kötelezettségüket teljesíteni.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint fontos, hogy a fogyasztó amennyiben a lakóhelye a fogyasztói kölcsönszerződésben megjelölttől vagy az utoljára bejelentett lakóhelytől eltér, jelentse be a pénzügyi intézménynek azt a címet, ahova az elszámolást várja, annak érdekében, hogy meg is kapja azt.

Az elszámolás tartalmát és formáját az MNB elnökének később kihirdetendő rendelet fogja meghatározni, így jelenleg még sajnos nem megállapítható, hogy az elszámolás az adósok számára mennyire lesz érthető és követhető. A rendelet mellékleteiben meghatározott elszámolási módszertanok az átlagemberek számára bonyolultak lehetnek, nyilvánvalóan a bankokban ezek értelmezéséhez segítséget kérhetnek majd az érintettek.

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás harmadik, befejező részét hamarosan közöljük. Ebben azt a kérdést járjuk körül, hogy mit lehet tenni, ha a bankokkal vita alakul ki a devizahiteles elszámolás során – a szerk.)