Törvénymódosítással növelik a betétesek védelmét

Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Egy uniós irányelv rendelkezéseinek megfelelően új jogszabályokkal védenék a betétesek védelmét és a bankrendszer stabilitását – értesült az Origó. Módosítják az Országos Betétbiztosítási Alapra vonatkozó szabályozást is, pontosítják a betétbiztosítás összeghatárait és a kártalanításra vonatkozó előírásokat.

A betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014/49/EU irányelv 2014. április 16-án került elfogadásra és az a célja, hogy a betétesek az egész Európai Unióban egységes védelemben részesüljenek. A betétesek egységes védelme érdekében az irányelv közös követelményeket állapít meg a betétbiztosítási rendszerekkel szemben. Az új követelmények fokozzák a betétesek védelmét és a bankrendszer stabilitását.

A betétbiztosítási irányelv rendelkezéseire tekintettel az Országos Betétbiztosítási Alapra vonatkozó szabályozás módosítása szükséges. Az irányelvre tekintettel a törvényjavaslat módosítja többek között a betétbiztosítás védelme alá tartozó betétek körét, a betétesek tájékoztatásának szabályait és a rendszer finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket.

A törvény az Európai Unió jogának való megfelelés mellett módosítja a fizetésképtelen pénzügyi intézmények szanálására vonatkozó szabályozást, továbbá pontosító rendelkezéseket tartalmaz.

Változik a sorrend

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvénybe bekerülnek a következő rendelkezések, miszerint a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni.

A kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikro-vállalkozás, a mezőgazdasági őstermelő követelése.

A társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a büntetőeljárásban az állam javára fizetendő összeg, továbbá a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös költség.

Összeghatárok, határidők

A természetes személyek, mikro-, kis- és középvállalkozások által elhelyezett betétek kártalanítási összeghatárát (100 ezer eurót) meghaladó betétrészeit a javaslat a felszámolási vagyonból történő kielégítés szempontjából a nem biztosított és nem elsőbbségi hitelezők követelései elé sorolja be.

Fizetésképtelenség esetén a betétekre 100 ezer euró összeghatárig, a betétbiztosítási rendszer, kártalanítást fizet. Ha egy betétet azért nem tudnak kifizetni, mert a hitelintézet nem képes eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek, a betéteseket a betétbiztosítási rendszerből kártalanítják. A kártalanítás összege hitelintézetenként legfeljebb 100 ezer euró lehet.

A kártalanítás forint összegét a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. A kártalanítás összegének megállapításakor az adott hitelintézetnél tartott betéteket összevontan veszik figyelembe. Így például, ha a betétes megtakarítási számláján 90 ezer euró fizetési számláján pedig 20 ezer euró található, akkor is csak 100 ezer euró összegű kártalanításra jogosult.

A közös betétekre vonatkozó védelem felső értékhatára

Közös betét esetében a 100 ezer euró összegű kártalanítás minden betétest külön-külön megillet. A 100 ezer euró összegű kártalanítási összeghatár kiszámításakor az olyan számlán elhelyezett betéteket, amely tekintetében jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyesület vagy hasonló természetű csoport tagjaként két vagy több személy jogosult, összevontan és úgy kezelik, mintha egyetlen betétes betétjéről lenne szó. Egyes esetekben a betéteseket három hónapig 100 ezer eurót meghaladó védelem is megilleti.

Kártalanítás

Az Országos Betétbiztosítási Alap 2018. december 31-ig 20 munkanapon, 2019. január 1-től 2020. december 31-ig 15 munkanapon, 2021. január 1-től 2023. december 31-ig 10 munkanapon, 2024. január 1-től 7 munkanapon belül fizet kártalanítást legfeljebb 100 ezer euró összeghatárig.

Másik ország

Másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarország területén létesített fióktelepe betéteseinek kártalanítását a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében az OBA fizeti ki a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezései alapján és az általa átutalt pénzeszközökből. Az OBA a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében tájékoztatja a kártalanítással érintett betéteseket.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepe esetén az OBA a kártalanítás kifizetését megelőzően a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere rendelkezésére bocsátja a kártalanításhoz szükséges pénzeszközöket és megtéríti a kártalanítással kapcsolatban felmerült költségeit.

Az OBA biztosítja a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere részére a kártalanításhoz szükséges adatok rendelkezésre állását azzal, hogy az adatokat kizárólag a kártalanítással kapcsolatos feladatok – ideértve a betétesek tájékoztatását is – ellátása érdekében lehet felhasználni.

Az irányelv további előírásai

A betétbiztosítási irányelv előírja, hogy a hitelintézetek más tagállamokban létesített fióktelepe esetében a betétesek kártalanítását a hitelintézet székhelye szerinti tagállam betétbiztosítási rendszere nevében a fogadó tagállamban lévő betétbiztosítási rendszer fizeti ki.

A törvényjavaslat rögzíteni kívánja, hogy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarországon létesített fióktelepe esetén a betétesek kártalanítását az OBA fizeti ki a székhely ország betétbiztosítási rendszerének megbízása alapján. Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepe esetén pedig az OBA által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és adatok révén a fogadó ország betétbiztosítási rendszere teljesíti a betétesek kártalanítását.