A felszámolásban is be kell tartani a zálogjogosultak kielégítési sorrendjét

Kihirdette a Kúria a devizahitelesek törvényességét.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője arra hívta fel az Origó figyelmét, miszerint a Kúria egy nemrég napvilágot látott határozata megerősíti, hogy a Ptk. bejegyzési rangsor elvén alapuló kielégítési sorrendjét a felszámolásban a zálogtárgyból való kielégítés során is be kell tartani.  

Mit jelent ez a gyakorlatban? Mit kell megfontolniuk a zálogjogosultaknak, akik a csődtörvény adta beszámítási lehetőség érvényesítésével kívánják megszerezni a vagyontárgy tulajdonjogát? – tette fel a kérdéseket dr. Vida Enikő.

A felszámoló jogosult a vagyontárgy értékesítésére vonatkozó pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező zálogjogosult hitelezőnek értékesíteni.

Ebben az esetben a zálogtárgyat a zálogjogosult hitelező részére oly módon értékesíti, hogy a zálogjogosult hitelezőnek nem kell kifizetnie a vételárat, hanem beszámíthatja az adásvételből eredő vételártartozását az adóssal szembeni követelésébe. Ezen lehetőséggel élő zálogjogosult a szerződéskötést követő 15 munkanapon belül köteles megfizetni a felszámoló költségeit és díját, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet.

„A vételár és a követelése közötti különbözet” címén köteles a tulajdont szerző zálogjogosult az őt rangsorban megelőző zálogjogosultak privilegizált igényét (tőke, ügyleti kamat, költség), valamint - ha a vagyontárgy értéke meghaladja az így kifizetett összegeket és az általa beszámított hitelezői igényt -, a vagyontárgy értékéből még fennmaradó részt is megfizetni.

A rendelkezések indoka

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: ennek indoka az, hogy ha a vagyontárgyat megvásárló zálogjogosult hitelező csak második vagy harmadik helyi zálogjogosult, követelése csak addig minősül biztosítottnak, ameddig az őt megelőző hitelezők igényén felül a vagyontárgy értéke még az ő követelésére is kiterjed.

Beszámítani is csak azt a követelését (követelésrészét) jogosult, amely biztosított, azaz a vagyontárgy értéke az előtte álló hitelezők követelésén felül azt még fedezi. Tehát e speciális adásvételi lehetőséggel élő zálogjogosult hitelezőt a zálogjog bejegyzésének sorrendjében megelőző hitelezők nem veszítik el a zálogjoggal biztosított kielégítési elsőbbségüket a vagyontárgyból pusztán azért, mert egy mögöttük álló zálogjogosult meg kívánja vásárolni az ingatlant beszámítással.

A becsérték szerepe

Habár az általános értékesítési szabályok alapján a felszámoló a becsérték alatt is meghatározhatja az irányárat, a speciális beszámítási lehetősséggel élő zálogjogosultnak a becsértéken kell a vagyontárgyat megvásárolnia, s ehhez képest élhet csak a beszámítási jogával.

. Fotó: Mudra László - Origo

A Kúria ezen döntését azzal indokolta, hogy amennyiben a hitelező vásárolni kíván alacsonyabb áron, akkor azt megteheti a felszámoló által meghirdetett nyilvános értékesítésen. Amennyiben azonban a zálogjogosult a csődtörvény alapján biztosított speciális beszámítással kívánja egészben vagy részben rendezni a vételárat, akkor a csökkentett vételár nem vehető figyelembe, kétszeres kedvezményre ugyanis nem tarthat igényt.

Fontos szabály továbbá, hogy a zálogtárgy fentiek szerinti értékesítéséhez a hitelezői választmány előzetes egyetértése szükséges. Az egyetértés megadása nincs írásbeliséghez kötve, azt a hitelezők ráutaló magatartással is megadhatják, feltéve, hogy a felszámoló a hitelezőkkel ismertette mindazokat a feltételeket, amelyek a hitelezők kielégítését érinthetik (elsősorban a becsértéket, a vevő által kifizetendő összegeket, a fizetési határidőket) – mutatott rá végezetül dr. Vida Enikő.