A D.A.S. JogSzerviz szakértője elöljáróban kifejtette, az átlógó ágak, folyamatos zaj, kellemetlen szagok, áthulló szemét, a bejárat elzárása csupán néhány lehetőség azon körülmények közül, amelyekkel az egymás környeztében élő emberek megkeseríthetik egymás mindennapjait.
De mit tehetünk abban az esetben, ha éppen mi szembesülünk hasonló problémával? Az egyes megoldási javaslatok vizsgálata előtt tisztázzuk röviden, mit tekinthetünk egyáltalán birtokháborításnak, azaz jogsértő cselekménynek – tanácsolta dr. Csapó Szandra.
A birtokvédelem lényege
A Polgári Törvénykönyv előírásai alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha – többek között - birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A fenti rendelkezés első és legfontosabb követelménye tehát, hogy a másik fél magatartása jogellenesnek minősüljön, azaz tevékenységével sértsen meg valamilyen jogszabályi előírást.
A birtokháborítás megállapításának további lényeges feltétele továbbá, hogy a jogsértést elkövető személy magatartása valamilyen módon háborítsa, azaz zavarja birtoklásunkat.
Amennyiben az adott magatartás, vagy helyzet valamennyi fenti követelménynek megfelel, abban az esetben valóban birtokháborításról beszélhetünk, amely jogsértés kiküszöbölésére az alábbi alternatívák állnak rendelkezésünkre.
Érdemes békésen indítani az egyeztetést
Természetesen, mint minden jogvita során, jelen esetben is érdemes a békés, jogi eljárások körén kívül eső gyors és költséghatékony megoldásra törekedni. Ennek keretében első lépésként célszerű felvenni a kapcsolatot az ellenérdekű féllel és - egy közös megállapodás kialakítása érdekében – felhívni figyelmét a jogsértő állapot fennállására – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Amennyiben a fenti megjelölt egyeztetés eredményre nem vezetne abban az esetben javallott írásban – ajánlott tértivevényes levél formájában - is felhívni a jogsértő személy figyelmét az jogszabályokba ütköző körülményekre, tekintettel arra, hogy egy ilyen típusú megkeresés egy esetleges későbbi eljárás során bizonyítékként is felhasználható.
Óvatosan az önhatalom alkalmazásával
Az egyeztetési kísérletek sikertelensége esetén jogszabály az úgynevezett önhatalom jogintézményét is felajánlja számunkra, amellyel azonban csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékben élhetünk. (Önhatalomnak tekinthető például az átlógó ágak megmetszése, a bejáratot eltorlaszoló tárgy elmozdítása.)
Dr. Csapó Szandra kiemelte: ezen jogi eszközt csak a legnagyobb óvatossággal célszerű igénybe venni, tekintettel arra, hogy amennyiben az általunk gyakorolt önhatalom mértéke meghaladja a szükségesnek vélt mértéket (például, ha a növény a megmetszés következtében elpusztul, vagy ha a bejárat elől elmozdított tárgy megsérül), abban az esetben a birtokunkat háborító személy akár kártérítési igénnyel is élhet velünk szemben.
Természetesen a jogszabály a birtokvédelem vonatkozásában is lehetőséget nyújt különböző típusú jogi eljárások megindítására.
A jegyző előtti eljárás
Birtokháborítás esetén – a polgári peres eljárás megindítás előtt – valamennyi esetben célszerű a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás lehetőségét fontolóra venni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben lehet a legrövidebb eljárásra számítani.
A jegyző előtti birtokvédelmi eljárás a birtokháborításról való tudomásszerzéstől számított 1 éven belül – általában formanyomtatvány útján – kezdeményezhető a területileg illetékes jegyző előtt, aki a felek meghallgatása, illetve az esetleges bizonyítékok megvizsgálása után dönt igényünk jogszerűségéről, illetve az alkalmazandó jogkövetkezményekről.
Kiemelendő továbbá, hogy a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás illetékköteles, amelynek mértéke az illetékről szóló törvény értelmében háromezer forint.
A birtokvédelemmel kapcsolatos utolsó lépésként természetesen hasonló esetekben is kezdeményezhető peres eljárás, amelyhez azonban valamennyi esetben javasolt egy a kérdéses szakterület tekintetében jártas jogi képviselő segítségét igénybe venni – tanácsolta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.