Földforgalmi korlátozások az új haszonbérbeadásoknál (2. rész)

Vágólapra másolva!

A május elsejétől hatályos új földforgalmi törvénnyel kapcsolatos kétrészes írás most olvasható második részében a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda agrárjogásza azt elemzi, hogy a zártkertekkel kapcsolatos probléma csak részben oldódott meg.

Origo

Vágólapra másolva!

Dr. Bolvári Zoltán Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda

Dr. Bolvári Zoltán, a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda önkormányzati vagyonjogi ügyekre is szakosodott tagja szerint továbbra is haszonbérbe adás útján hasznosítják az önkormányzatok földjeik nagyobb részét. (Az első rész itt olvasható.)

A haszonbérleti szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A haszonbérlet időtartama minimum 1 év, maximum 20 év lehet. Az egységes okiratba foglalt szerződést a felek aláírásától számított 8 napon belül közölni kell a földforgalmi törvényen valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival.

A szerződéskötést követően kerül sor az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó hirdetményes közlésre. A földforgalmi törvény 59. § (1) bekezdés a.) pontja alapján nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv (ez jelenleg a járási földhivatal) jóváhagyása az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának átengedéséhez.

A pályázati feltételek

A 2015. évi költségvetési törvény szerint az önkormányzati vagyonelemek értékesítésénél vagy hasznosításánál változatlanul bruttó 25 millió forint a kötelező versenyeztetési értékhatár, ami olyan magas, hogy alapvetően az önkormányzati haszonbérbe adások nem pályázati úton valósulnak meg – hangsúlyozta a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Amennyiben mégis pályázati eljárást alkalmaz az önkormányzat, akkor pályázati feltételként kell előírni azokat a feltételeket, amelyeket a haszonbérleti ajánlatban és szerződésben is vállalnia kell a haszonbérlőnek. Ilyen vállalások különösen, hogy a haszonbérlő birtokában lévő földterület nagysága nem haladja meg a földforgalmi törvény szerinti birtokmaximumot.

A föld használatát a haszonbérlő másnak nem engedi át, azt maga használja és ennek során eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. Megfelel a földforgalmi törvény szerinti földművesre vonatkozó feltételeknek. Valótlan nyilatkozata utólagos megállapítása esetén a büntetőjogi következményeket és a korábban kapott támogatások visszafizetését tudomásul veszi.

A haszonbérlőnek nem lehet jogerősen megállapított, és fennálló földhasználati díjtartozása. A gyakorló ügyvéd szemszögéből a volt haszonbérlővel az értéknövelő beruházásokról való elszámolás mindig a viták potenciális forrása lehet.

Dr. Bolvári Zoltán szerint nincs kötelező haszonbér mérték, a helyi piaci viszonyok, valamint a földek művelési ága, minősége határozzák meg a haszonbérleti díj mértékét, amelyről az önkormányzatok – ha vagyonrendeletük előírja – szakvélemény alapján döntenek.

A Nemzeti Földalapba tartozó állami földek haszonbérbe adása esetében az 1250Ft/AK/év a kötelező mérték, ennél jellemzően az önkormányzatok sem követelhetnek meg alacsonyabb összeget. Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak.

A zártkertekkel kapcsolatos probléma részben megoldódni látszik

A földforgalmi törvény megalkotását követően már sejteni lehetett, hogy a zártkertekkel kapcsolatosan hamarosan gondok lesznek, ami, sajnos, igazolódott is – ismertette a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Egyes városi önkormányzatoknál egyenesen több százas nagyságrendben jelentkezett azon probléma, hogy az önkormányzat nem hosszabbíthatta meg a korábbi haszonbérleti szerződéseket a hobbikertként használt aprócska földterületekre, mert földhasználók nem minősültek földművesnek.

A szociális szövetkezetekkel szintén nem lehetett új szerződést kötni, mert nem mezőgazdasági termelőszervezetek, ami a szociális földprogram teljesítését veszélyeztette. A földforgalmi törvény 2015. január 1. napjától hatályos, napokban megjelent módosítása (a 2014. évi XCIX. törvény) orvosolni látszik az önkormányzatok által jelzett problémát az úgynevezett rekreációs célú földrészletek szerzésével és hasznosításával kapcsolatos rendelkezések bevezetésével.

A rekreációs célú földhasználati szerződés az önkormányzat, mint használatba adó, valamint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő civil szervezet, mint használó között létrejött olyan szerződés, melynek alapján a használó az önkormányzat tulajdonában álló, legfeljebb 1 hektár területnagyságú földet a saját, illetve az együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja, és szedi annak hasznait.

A rekreációs célú földhasználati szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és legfeljebb 5 évre köthető meg. Amennyiben a használó a földhasználatért ellenszolgáltatással tartozik, a szerződés megszűnésére a haszonbérleti szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A rekreációs célú földhasználati szerződés tehát, a visszaélések megelőzése érdekében, területi kiterjedésében (maximum 10000 négyzetméter) és időtartamában (maximum 5 év) korlátozott.

Miért mondhatjuk, hogy csak részben rendeződött a zártkertek helyzete?

A korábbi szabályozásban a zártkertek kivételt képeztek például a földtörvény szerinti elővásárlási jogok gyakorlásakor. Tény az, hogy a zártkertek egy része tipikusan üdülőövezet, pincékkel, gyümölcstárolóként megépült üdülőkkel, ahol mezőgazdasági tevékenységet részben vagy egyáltalán nem végeznek.

Miközben az önkormányzatok sürgető nyomására a rekreációs célú földek formájában a jogalkotó rendezte az önkormányzati tulajdonú zártkertek ügyét, a magánszemélyek tulajdonában lévő zártkerteknél a szabályozás enyhítése még ezen körben várat magára – mutatott rá végezetül dr. Bolvári Zoltán.