Kamera a társasházban (2. rész)

Ha a kamerarendszert társasházban, a közös tulajdonban, vagy használatban lévő épületrészen, vagy helyiségben szeretnénk elhelyezni, abban az esetben a személyiségi jogok korlátozását a társasházakról szóló törvény rendelkezései szabják meg.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője a kétrészes írás első részében elmondta: a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálhatja.

Dr. Csapó Szandra kiemelte: amennyiben a kamerarendszert társasházban, a közös tulajdonban, vagy használatban lévő épületrészen, vagy helyiségben szeretnénk elhelyezni, abban az esetben a személyiségi jogok – szükségesség és arányosság elvének megfelelő – korlátozását a társasházakról szóló törvény rendelkezései között találjuk.

Kétharmados többség

A fent megjelölt jogszabály kimondja, hogy az ilyen típusú, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a társasházi közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet a következő feltételek együttes fennállása esetén.

A kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja, illetve e célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed.

További előírás, hogy nem jár információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával, valamint a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el.

Adatkezelési szabályzat és megfelelően képesített személy

Amennyiben a társasházi közgyűlés a fenti rendelkezéseknek megfelelően dönt a biztonsági kamerák felszereléséről, abban az esetben köteles egy adatkezelési szabályzat kialakítására és elfogadására, valamint egy a kamerarendszer kezelésével megbízott – jogszabályi követelményeknek megfelelő képesítéssel rendelkező – személy megjelölésére is.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a kamerarendszer felállítása során fontos kiemelni azt a gyakorlati jellegű szabályozást, hogy a kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára.

Továbbá, nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (például: öltöző, illemhely).

Természetesen jelen esetben is felmerülhet a társasházba belépő harmadik személyek képmás és hangfelvételhez kapcsolódó joga, amely tekintetében jogszabály a jól látható helyen elhelyezett, jól olvasható figyelemfelhíváson kívül megkívánja, hogy az kamerarendszer üzemeltetője személyének és elérhetőségének megjelölését is – mondta végezetül dr. Csapó Szandra.

Tizenöt napig kell tárolni

A felvételeket a rögzítést követő tizenötödik napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban bizonyítékul felhasználható.

A felvételek a módosítás szerint akár polgári peres eljárásban is felhasználhatóak, például az érintett személy, vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokban. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A felvételek továbbítása

A kamerarendszer által rögzített felvételeket az üzemeltető azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése, vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja.

A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.

Forrás: Dropcam

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.

A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A tájékoztatás módja

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazására.

A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is, utóbbi kötelessége pedig, hogy érintett személyt - kérésére - köteles tájékoztassa a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról.

Tájékoztatni kell az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket, és a tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira is.