Mi a teendő, ha felfedeztük a használt ingatlan hibáját? (2. rész)

A hiba felfedezését követően késedelem nélkül, igazolható módon, közölni kell a hibát az eladóval. Ennek elmulasztása szintén jogvesztéssel járhat.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője a kétrészes írás itt olvasható első részében felhívta arra a figyelmet, hogy közkeletű tévedés, miszerint a használt ingatlanért állna fenn az eladó szavatossági felelőssége, ami persze nem parttalan és időben nem is korlátlan.

Dr. Vágány Tamás szerint amennyiben a hiba jellegéből más nem következik (például a tetőzet hibája télvíz, vagy intenzíven csapadékos időszakban) érdemes a kijavítás előtt az eladóval egyeztetni: vállalja-e a felelősséget, és saját költségén megjavíttatja-e a hibát.

Akár magunk is javíttathatunk

Nemleges válasz esetén magunk is javíttathatunk, de oda kell figyelni az alapos dokumentálásra a teljes helyreállítási folyamat során (fotók, video felvételek, vállalkozói dokumentáció, számlák) annak érdekében, hogy a szavatossági igény mind ténybeli, mind költség oldalát illetően hiteles, helytálló, ellenőrizhető legyen.

Célszerű továbbá igénybe venni, ha ez lehetséges, a lakásbiztosítási szolgáltatásokat a kárenyhítés érdekében.

Ha a költségeket a jogosultnak (vevőnek) kellett előlegeznie, akár azért mert így egyeztek meg a kötelezettel, akár azért, mert a kötelezett elzárkózott, akkor a vevő ezen költségi megtérítésére tarthat igényt.

Felhívás és dokumentálás

A szavatossági igény érvényesítésének első lépése a költségek megtérítésére vonatkozó felszólító levél, melyhez illik mellékelni a követelést alátámasztó valamennyi okiratot. A fotókat és videókat akár internetes megosztással is elérhetővé lehet tenni a kötelezett számára, de CD-n vagy DVD-n más adathordozón is mellékelhetők.

Megfelelő határidőt kell tűzni, melyen belül elvárható a kötelezettől a levél és a mellékletek áttanulmányozása és a teljesítés. A felhívás eredménytelensége esetén egymillió forintot meg nem haladó követelés esetén fizetési meghagyásos eljárás, a fölött közvetlenül per indítható a nem teljesítő kötelezett(ekk)el szemben.

Sajnos ezen eljárás költségeit is a pert indító félnek kell előlegeznie, megalapozott igény esetén azonban a pervesztes félnek kell viselnie – figyelmeztetett végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Mi a felismerhető hiba?

Az azonban, hogy a jogosult a hibát - az okaira, terjedelmére, jelentőségére és következményeire is kiterjedően, tehát teljes körűen - nem ismerte fel, csak akkor eredményezheti az elévülés nyugvását, ha a hiba kellő időben történő felismerése a jogosult hibáján kívüli okból maradt el.

Ezért akkor, ha a hibajelenség észlelését követően a jogosult ésszerű időn belül a saját érdekkörében felmerült okból nem tesz intézkedéseket az igényérvényesítéshez még szükséges tények megismerésére (nem fordul szakemberhez, nem kezdeményezi az előzetes bizonyítást a fenti példánál maradva a repedés okának kimutatására stb.), az elévülés nyugvásának jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az elévülés nyugvását más további körülmények is előidézhetik. Ilyen körülmény lehet az, hogy a felek a hibás teljesítés peren kívüli orvoslása érdekében komoly egyeztetéseket, egyezségi tárgyalásokat folytatnak egymással, illetve hogy a kötelezett olyan magatartást tanúsít, amelynek alapján a jogosult alapos okkal bízhat abban, hogy a kötelezett a követelést önként teljesíteni kívánja.

Mi akadályozhatta a jogosultat?

Emellett a jogosult személyében rejlő okok (például betegsége vagy cselekvőképtelenné válása) is akadályozhatják a követelés érvényesítését. Ide tartozik például az az eset, amikor társasházaknál a közgyűlés összehívása szükséges a szavatossági igény érvényesítésére vonatkozó döntés meghozatalához.

A bíróságnak természetesen ezekben az esetekben is megfelelően ellenőriznie kell, hogy az elévülés nyugvása körében felhozott körülmények valóban fennálltak-e, és hogy azok az adott esetben ténylegesen olyan menthető oknak minősülnek-e, amelyek akadályozták a jogosult igényérvényesítését.