Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Dr. Bolvári Zoltán, a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda önkormányzati vagyonjogi ügyekre is szakosodott tagja elöljáróban kifejtette: a települési önkormányzatok vagyonának, különösen kisebb településeken, jelentős részét képezik a külterületen fekvő, mező- és erdőgazdasági földek, amelyeket az új földforgalmi törvény, a korábbi földtörvény szóhasználatával – termőföld – szakítva, egyszerűen „földnek” nevez.
Az új földforgalmi törvény hatálybalépését követően az önkormányzatoknak és a velük szerződött földhasználók több problémával szembesültek - mutat rá az agrárjogász szakértő. Amennyiben a földek használatára jogosító szerződések jogszabály vagy a szerződés folytán lejártak, akkor az új földhasználati szerződéses jogviszony létrehozatala során már az új földforgalmi előírásokat kell a földtulajdonosoknak szem előtt tartaniuk.
A földek használatára vonatkozó szerződéses jogviszonyokra a 2014. március 15. napjával hatályba lépett új Ptk., a több lépcsőben, teljesen 2014. május 1. napjával hatályba lépett földforgalmi törvény (mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény) és földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) rendelkezései alkalmazandóak.
A szabályozási problémák gyorsan felszínre kerültek
A Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint lépéskényszert jelentett az önkormányzatok számára, hogy az ingyenes földhasználatokat más jogviszonnyá kellett átalakítani. Gyakori eset volt, hogy földet ingyenesen adtak át használatra az önkormányzatok, sokszor közfeladat ellátására.
A tavalyi év, 2014 végéig megoldandó problémaként jelentkezett, hogyan rendezzék ezek további sorsát. Az ingyenes használatba adás haszonkölcsönnek minősül, és a földforgalmi törvény egyik rendelkezése alapján minden, a törvény hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön szerződés 2014. december 31. napjával megszűnik (2013. december 15-e után a korábbi szerződések időtartamának hosszabbítása is semmis volt).
Földhasználati jogot haszonbérlet jogcímén - a törvényben meghatározott egyes esetek kivételével – kizárólag földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. 2015. január 1-től olyan személlyel, szervezettel haszonbérleti szerződés nem köthető, akik nem minősülnek mezőgazdasági termelőszervezetnek, illetve agrárágazathoz tartozó közoktatási intézménynek.
Tehát, például agrároktatási intézménnyel, földművesnek minősülő magánszemélyekkel haszonbérleti szerződést lehetett kötni, míg más szervezeteknél (például másik önkormányzat intézménye) nem volt más lehetőség, mint a használatában lévő földeket a korábbi használó a tulajdonos önkormányzat használatába visszaadta, és azokon a közfeladatot ellátó szerv valamiféle együttműködési megállapodás alapján végezhet a jövőben mezőgazdasági tevékenységet.
A szociális szövetkezetek a működésképtelenség határára jutottak
A földhasználati jogcímek egy zárt rendszert alkotnak – szögezte le dr. Bolvári Zoltán, csak a földforgalmi törvényben meghatározott jogcímen lehet földet használni, az viszont tiltja a haszonkölcsönbe adást.
Miközben a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy a magyar állam, az önkormányzatok szociális szövetkezet részére a termőföldet ingyenesen használatba adjanak tíz évet meg nem haladó időtartamra, ugyanezt a földforgalmi törvény nem teszi lehetővé.
Az önkormányzatok arra kényszerültek, hogy innovatív megoldásokat alkalmazzanak a szociális szövetkezetek működőképességének megőrzése érdekében. Ilyen megoldás az, ha a szociális szövetkezet és a szövetkezet földdel rendelkező tagjai (beleértve a termelőket és az önkormányzatot) részesművelési szerződést kötnek.
A szövetkezet felesbérleti szerződést is köthet az önkormányzattal, ezek a földforgalmi jogszabályokban elismert földhasználati jogcímek. Szóba jöhet tagoktól való termékvásárlás vagy a lábon álló termés megvétele, illetve a fűtermés vevő általi legeltetése gondozás ellenében.
(A Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)
