A D. A.S. JogSzerviz szakértője szerint a Munka törvénykönyve a munkavállalói kárfelelősség terjedelmének megállapítása során elsődlegesen azt veszi figyelembe, hogy szándékosan, vagy gondatlanul következett be az adott káresemény.
Amennyiben a kár oka az általunk szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból tanúsított magatartás, abban az esetben a munkáltató jogosult a felmerült teljes kárát velünk szemben érvényesíteni.
Ha azonban a károkozó magatartásunk „csak” gondatlannak minősíthető, abban az esetben kárfelelősségünk négyhavi távolléti díj mértékével megegyező összegben korlátozódik. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy miként kell egyáltalán megállapítani a távolléti díj összegét?
Irányadó időpontok
Dr. Csapó Szandra hangsúlyozta: a hatályos jogszabályok értelmében a munkavállalói kárfelelősség terjedelmének megállapításakor a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja az irányadó, így hasonló esetben a további számítások során a fent megjelölt időpontot kell figyelembe venni.
A távolléti díj mértékének meghatározása a Munka Törvénykönyve értelmében az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér, illetve bérpótlék figyelembevételével történik. Első lépésként célszerű tisztáznunk a fent említett fogalmakat.
Alapbér, teljesítménybér
Alapbér alatt a munkaszerződésben maghatározott, a munkavégzési kötelezettség teljesítése ellenében megfizetett fix összeget értjük.
Teljesítménybér alatt a munkaszerződésben meghatározott elvégzett munka mennyiségétől, a ledolgozott órák számától, vagy egyéb feltételektől függően megállapított, a munkavégzési kötelezettség teljesítése ellenében megfizetett összeget vesszük figyelembe.
Pótlékátalány, bérpótlék
Pótlékátalányról beszélünk abban az esetben, ha a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapítanak meg.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a bérpótlék a távolléti díj számításakor az alábbi esetekben vehető figyelembe.
A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidőnkben munkát végeztünk.
A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell számításba venni, ha az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaidőnk harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végeztünk munkát.
Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell számításba venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával.
A munkaszerződés határozza meg
Amennyiben munkaszerződésünkben alapbér került megállapításra, abban az esetben ezen összeg, illetve a pótlékátalány (vagy esetleges bérpótlék) az irányadó a távolléti díj megállapításánál – emelte ki dr. Csapó Szandra.
Ha munkaszerződésünkben teljesítménybér került megállapításra, abban az esetben teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell kezelni, hogy az irányadó időszaki (azaz az utolsó 6 hónapra eső) rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban (azaz utolsó 6 hónap) rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával.
Jelen esetben ezen órák számát, illetve az esetleges bérpótlékot, vagy pótlékátalányt kell a korábban hivatkozott 4 hónapra kiszámolni a kárfelelősség mértékének megállapítása érdekében.
Érdemes egyeztetést kezdeményezni
Fontos kiemelnünk azonban, hogy a munkáltatónk még a fentiekben kiszámított összeg erejéig sem jogosult munkabérünket automatikusan visszatartani, tekintettel arra, hogy a Munka törvénykönyve értelmében arra csak jogszabályi rendelkezés, végrehajtható határozat, vagy a felek megállapodása útján kerülhet sor.
A fentiekre tekintettel egy hasonló típusú esetben – az esetleges velünk szembeni jogi eljárások elkerülése végett – mindig érdemes egyeztetést kezdeményezni a munkáltatóval a felmerült károk megtérítését illetően, amelynek során lehetőségünk van akár részletfizetésre irányuló megállapodás megkötését is kezdeményezni – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.