Hatékonyabb lesz a személyiségi jogi védelem

Az új Polgári perrendtartás egyik fontos célja lesz, hogy a képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jog védelme hatékonyabbá váljon.

Az igazságügyi miniszter 2015. február 9-én nyújtotta be az Országgyűléshez a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását, amelyet a kormány 2015. január 14-én fogadott el.

A javaslat a sajtó-helyreigazítási per mintájára egy új különleges pertípust kíván megteremteni. A cél, hogy a képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jog védelme hatékonyabbá váljon.

Ezt a személyiségi jogot a Polgári törvénykönyv szabályozza, ehhez képest a Pp. javasolt módosítása új anyagi jogi szabályokat nem alkot, a Ptk. szabályait nem írja felül. Ennek megfelelően a javaslat a hozzájárulás feltételein, valamint a közszereplők polgári jogi megítélésén sem változtat.

Reagál a kommunikáció fejlődésére

A Pp. tervezett módosítása a kommunikáció és információtechnológia fejlődésére kíván reagálni. A módosítás technikai újításai hatékony eljárási rendelkezéseket kívánnak bevezetni a Ptk. anyagi jogi szabályainak végrehajtására.

Cél emellett az önkéntes jogkövetés erősítése, ezért a javaslat előírja, hogy a felek jogvitájuk már a bírósági eljárást megelőzően próbálják meg rendezni. Emiatt ez az új eljárás két szakaszból áll: a pert megelőző előzetes eljárásból, valamint magából a perből.

A pert az előzetes eljárás eredménytelen lezárulását követő 15 napon belül lehet megindítani. A bíróság a perben soron kívül jár el. A módosítás lehetővé teszi a bizonyítás mielőbbi lefolytatását, valamint a gyors szankcionálhatóságot.

A bíróság a jogalapról dönt

Fontos azonban kiemelni, hogy ebben a gyorsított eljárásban a bíróság kizárólag a jogalapról dönt, így sérelemdíj és kártérítés ebben a perben nem érvényesíthető. A sérelmet szenvedett fél azonban ezeket az igényeit is érvényesítheti a Pp. általános szabályai szerint indítható személyiségvédelmi perben.

Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ennek az új gyorsított pernek a megindítása tehát nem akadálya annak, hogy a sérelmet szenvedett fél hagyományos személyiségi jogi pert indítson. A két per viszonyát érintően azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha a fél az új gyorsított pert nem kívánja megindítani, a hagyományos személyiségi jogvédelmi eszközöket továbbra is igénybe veheti. Az egyéb felmerülő eljárásjogi kérdéseket pedig a Pp. általános szabályai megnyugtatóan rendezik.

Magyarországon évente közel 200 ezer per zajlik a különböző bírósági fórumokon, a nemperes eljárások száma pedig milliós nagyságrendű.

Megakadályoznák a rosszhiszemű pervitelt

A tervezett új kódex egyik legfontosabb alapelve a perhatékonyság, ezt szolgálja például az osztott perszerkezet, mely áll egy perelőkészítő szakaszból és az érdemi tárgyalásból.

Ezen belül nagy jelentősége lesz a per előkészítő szakaszának, ahol a bíró tisztázza és rögzíti, mi is a felek álláspontja, illetve milyen bizonyítékokat kívánnak felhasználni a perben, ezen pedig az eljárás későbbi szakaszában már csak kivételesen lehet változtatni, hogy ezzel is gátolják a rosszhiszemű, perelhúzó magatartást.

A kodifikáció kezdeti szakaszában a jogtudósoké volt a főszerep, ezután azonban már egyre inkább számítanak a különböző jogászi hivatásrendek, a gyakorló ügyvédek, bírák, ügyészek közreműködésére is a jogszabály-előkészítésben.

Idén várhatóan megalkotják a polgári eljárásjogi kódex szabályait, 2016 első felében folyhat a társadalmi vita, a parlament elé 2016 második felében kerülhet a törvényjavaslat, melyről a tervek szerint 2017-ben szavazhatnak.