Dr. Vida Enikő kifejtette: a betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak 2015. március 15. napjáig, a korlátolt felelősségű társaságoknak és a zártkörűen működő részvénytársaságoknak 2016. március 15-ig kell elhatározniuk és bejelenteniük az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban történő további működésüket.
Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén a cégbíróságoknak bírságolási kötelezettségük volt a Ptk. korábbi átmeneti rendelkezései szerint. A módosítás ezt az automatikus cégbírósági kötelezettséget megszűntette, vagyis nincs automatikus bírságolási jog – húzta alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A bejelentési kötelezettség késedelme szankcionálható
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a bejelentési kötelezettség késedelme ne járna szankcióval. Továbbra is fennáll a törvényességi felügyeleti eljárás indításának lehetősége a mulasztó cég ellen és persze a bírságolás is további lehetőség, tehát javasolt felvenni a kapcsolatot a társaság ügyvédjével a szükséges dokumentumok elkészítése és benyújtása érdekében.
Keretbiztosítéki zálogjog
Az a Ptk. korábbi rendelkezési szerint egyértelmű volt, hogy a Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit arra a zálogjogra kell alkalmazni, amelyet a polgári kódex hatálybalépését követően kötött zálogszerződéssel alapítottak, illetve amely törvényes zálogjogként a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett.
A Ptk. módosítás pontosította a keretbiztosítéki zálogszerződéssel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket és kimondta, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött zálogszerződéssel létrejött keretbiztosítéki jelzálogjog a Ptk. hatálybalépése után kötött szerződések alapján keletkezett követeléseket csak abban az esetben biztosítja, ha ezt a követelések alapjául szolgáló szerződés nem zárja ki, és e követelések a zálogszerződésben meghatározott követelményeknek megfelelnek.
Más szóval a keretbiztosítéki zálogjogot alapító szerződést kell megvizsgálni annak érdekében, hogy milyen követelések vonhatók be a biztosított kategóriába – hangsúlyozta dr. Vida Enikő.
Különvált zálogjog
A Ptk. módosítás értelmében egy, a Polgári törvénykönyv hatálybalépése előtt kötött zálogszerződéssel létrejött jelzálogjog is átruházható a biztosított követelés nélkül a különvált zálogjogra vonatkozó szabályok szerint.
Nagyon fontos azonban, hogy a különvált zálogjog jogosultja kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül ebben az esetben csak akkor gyakorolhatja, ha arra az eredeti zálogjogjogosult jogosult volt vagy abban a felek külön megállapodtak.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a zálogjog érvényesítése a zálogszerződésben, és nem az új Ptk.-ban foglaltak szerint történhet, kivéve, ha a felek utóbb megállapodnak a kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlásában – ismertette végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.