A hatályos földforgalmi szabályozás egyik lényeges, tízezreket érintő problémája a magántulajdonú zártkertek kérdésköre – fejtette ki elöljáróban a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. (A szerző az Origón korábban már foglalkozott az önkormányzati zártkertek témakörével, erről itt és itt olvashatnak - a szerk.)
A korábbi jogi szabályozás előírásai szerint zártkertként nyilvántartott ingatlanok egy része valójában nem hobbitelek, azokon mezőgazdasági tevékenységet részben vagy egyáltalán nem végeznek a tulajdonosok.
A jellemzően üdülőövezetben fekvő „szőlő”, „gyümölcsös” művelési ágban nyilvántartott földrészletek, sokszor egyben nyaralóként használt pincékkel, gyümölcstárolóként megépült üdülőkkel. Vagy éppen ideiglenes tartózkodásra engedélyezett építményként felhúzott, de lakás céljára használt felépítménnyel épültek be a külterületi zártkertek.
A zártkertek értékesítése hosszadalmas, a tulajdonos művelni köteles
A zártkertek is Földforgalmi törvény hatálya alá tartoznak, értékesítésük a földekre irányadó bonyolult és hosszadalmas szabályok szerint történhet – értékelte a helyzetet dr. Bolvári Zoltán.
Alkalmazni kell a törvényes elővásárlási jogok gyakorlásának Földforgalmi törvényen alapuló szabályait, annak hosszas eljárásrendjét, amely a kifüggesztési és jóváhagyási folyamat miatt akár fél évet is igénybe vehet. A szerződést különleges biztonsági okmányon kell elkészíteni.
Mondhatni könnyítés, hogy földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, mert így a zártkert vevője nem földműves személy is lehet.
Ugyanakkor a zártkert „földhasználójának” a termőföld védelméről szóló törvény alapján hasznosítási kötelezettsége van, amelynek során köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani. Amennyiben a földhasználó a hasznosítási kötelezettségét elmulasztja, földvédelmi bírsággal sújtható.
A Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint indokolt lenne ezeknek az életszerű eseteknek a földforgalmi szabályozás hatálya alól a polgári jog alá való átterelése. Ennek következtében a művelés alól kivont, egykori zártkerti nyilvántartású ingatlanok „kivett” ingatlanként ruházhatóak át, és megszűnik – a gyakorlatban nem is érvényesülő - művelési kötelezettség.
A zártkertként nyilvántartott földeken felépült – ténylegesen lakás vagy üdülő céljára használt – építmények tulajdonosai számos problémával szembesülnek, így például nem fogadják el az ingatlant hitelfedezetnek, nem kaphatnak lakcímkártyát, gyakorta túlépítették a korábban megengedett három százalékot.
Ideiglenesen kérelmezhető lesz a zártkertek átminősítése
A jogalkotás megnyitni látszik a zártkerti ingatlanok átminősítésének, a művelés alól kivett területként való nyilvántartási átsorolásának a lehetőségét - mutatott rá dr. Bolvári Zoltán.
Az országgyűlési képviselők asztalán fekszik egy törvénymódosítási javaslat az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról, amely lehetővé tenné, hogy tulajdonos 2016. december 31. napjáig kérhesse az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.
A zártkerti ingatlan egy része is kivonhatóvá válik a művelésből
A zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető lesz a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése.
Ennek feltétele azonban az, hogy a zártkerti ingatlant meg kell osztani a kultúrában tartott és a művelésből kivont ingatlanra, vagyis ekkor telekosztási térrajzra is szükség lesz – figyelmeztetett dr. Bolvári Zoltán.
Az eljárás részletszabálya még nem ismertek
A részleteket jelenleg nem lehet még tudni – mutatott rá a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint kell majd lebonyolítani az eljárást.
Így nem ismert még napjainkban, hogy a tulajdonos milyen dokumentumok és költségek mellett kezdeményezheti a zártkerti ingatlana művelés alól kivett területként való átminősítését.
Kulcskérdés, hogyan fogja megállapítani a földhivatal, hogy az ingatlanon valóban nem folyik művelés, és a földrészlet kivonható a művelésből. A tulajdonos számára egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy az eljárás díja mellett más fizetési kötelezettséggel esetleg jár-e majd az átminősítés.