Dr. Csapó Szandra szerint érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mely esetekben, és milyen mértékű végkielégítésre jogosítja fel a munkavállalókat a hatályos jogi szabályozás.
A Munka Törvénykönyve értelmében munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya munkáltatói felmondással, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg.
Akkor is végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya annak következtében szűnik meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkavállalót érintő gazdasági egységet átvevő munkáltató nem a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik.
Számok és évek
A hatályos jogszabályok értelmében a végkielégítés mértéke legalább három év munkaviszony esetén egyhavi, legalább öt év esetén kéthavi, legalább tíz év esetén háromhavi, legalább tizenöt év esetén négyhavi, legalább húsz év esetén öt havi, legalább huszonöt év esetén hat havi távolléti díj összege.
A fenti megjelölt szabály alól kivételt képez az az eset, ha a végkielégítésre való jogosultságunk a ránk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, mivel ilyen esetben a végkielégítés mértéke az adott munkaviszonyban töltött legalább három, de kevesebb kint tíz év esetén egyhavi, legalább tíz, de kevesebb, mint húsz éve esetén kéthavi és legalább húsz év esetén 3 havi távolléti díj összegével megemelkedik.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint érdemes megjegyezni, hogy a fent megjelölt időtartamok hosszának felmérése során nem lehet figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre nem illetett meg minket munkabér, kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.
Amikor nem jár végkielégítés
Dr. Csapó Szandra kiemelte: a Munka Törvénykönyve rögzít azonban olyan eseteket is, amelyekben a fenti körülmények együttes fennállása esetén sem lehetünk jogosultak a végkielégítés követelésére.
Ezen rendelkezések szerint nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.