A szakértők különös figyelmet fordítottak az alábbi kérdésekre. Lehetséges-e előre kiszámítani a hatóságok reakcióit? Mire használják a hatóságok a piackutatások újabb vívmányait?
Valóban el lehet kerülni a jogszabályok megsértését hatékony megelőzéssel, ha előre tervezünk? Mi módon csökkenthető annak kockázata, hogy a Gazdasági Versenyhivatal látószögébe kerüljünk? Meddig terjed a mozgástér a fogyasztók megszerzéséért folytatott versenyben? Hol húzódnak a jogos üzleti érdek határai?
Valamint: ha már bekerültünk a célkeresztbe, mely módszerek hívhatók segítségül a jogszerű működés bizonyítására? Hogyan tájékozódjunk a versenyjog és a közgazdaságtan határán? (Kihez forduljunk és mikor?)
A résztvevők két szekcióban hallhattak előadásokat és kerekasztal beszélgetéseket. A workshop első része a fogyasztói viselkedés és a piaci reakciók kutatásának versenyjogi megítéléséről és annak aktuális trendjeiről szólt, a második szekcióban pedig a jogalkalmazás újabb kihívásairól esett szó „a közgazdaságtan és a versenyjog határán”.
Vasas Zita, a Financial Conduct Authority (Egyesült Királyság pénzügyi felügyelete) vezető közgazdász csoportjának szakértője nyitotta a sort előadásával, aki a viselkedési közgazdaságtan elméleti és gyakorlati szempontjairól beszélt. Előadásából kiderült, hogy a versenypolitikában széles körben használhatóak az újabb kutatási eredmények.
Az Egyesült Királyságban alkalmazott módszerek bemutatását követően Csorba Gergely (versenyközgazdász szakértő) tartott előadást a hazai és európai trendekről. Prezentációjában hangsúlyozta, hogy a részletes piacelemzések és mélyebb közgazdasági elemzések mára a versenyjogi eljárásokban teljesen megszokottak, így erre a lehetőségre a vállalkozásoknak és a tanácsadóknak is érdemes figyelemmel lenni.
Az első szekció előadásait Virágh Miklós piackutató zárta, aki a fogyasztói reakciók mérési módszereiről beszélt, és bemutatta, hogy a marketing célokon túl a piackutatásokat akár hatósági eljárásokban is sikerrel lehet használni.
A paneltagok előadásaival kapcsolatban számos kérdés érkezett a hallgatóság részéről, az ebből kibontakozó beszélgetést Szendrő Szabolcs (a CMS versenyjogi szakértője) vezette le a kerekasztal moderátoraként. A hallgatókat érdekelte, hogy a mindennapi ügymenetet hogyan érintik a bemutatott módszerek és a speciális elemzések költségei milyen terhet jelenthetnek a vállalkozások számára.
A workshop második szekciója az első részben átbeszélt módszereket, illetve azok alkalmazását gyakorlatiasabb szempontból közelítette meg és azzal foglalkozott, hogy a versenyhatósági és bírósági eljárásokban hogyan használhatók a részletes piacelemzési, illetve piackutatási eszközök, elsősorban a bizonyítás keretében.
Petrányi Dóra (partner, a CMS versenyjogi csoportjának vezetője) vitaindító prezentációjában arról beszélt, hogy a versenyügyekben valóban egyre inkább előtérbe kerül a piaci hatások elemzése a formális megközelítéssel szemben, erre azonban megfelelő felkészüléssel képesek lehetnek reagálni a vállalkozások. Kiemelte, hogy – az európai trendeket is figyelembe véve – ez az irány hosszabb távon sem fog változni, sőt még inkább annak erősödésére lehet számítani.
A versenyjogi kockázatokat azonban elmondása szerint belső compliance policy („megfelelőségi politika”) kialakításával és rendszeres oktatási programokkal érdemben csökkenteni lehet, ha pedig már a versenyhatóság célkeresztjébe került egy vállalkozás, az eljárások során is hatékony eszközök hívhatók segítségül a jogszerű működés alátámasztására.
A felvezető előadásra és az első szekcióra is reagálhattak a második vitapanel további tagjai, akik beszélgetését Jekkel Nóra (CMS versenyjogi szakértője) moderálta. A kerekasztal beszélgetésen Kovács András (a Kúria tanácselnök bírája) amellett érvelt, hogy a közgazdasági elemzések becsatornázása összetett folyamat, amit a bíróságok esetenként eltérően értékelnek.
Elmondása szerint az is nehézséget okoz, hogy az elemzések eredményei jellemzően nem elég kézzel foghatók egy jogi eljárás számára, sokszor nehéz azokat „a jog nyelvére lefordítani”. A panelbeszélgetés harmadik tagja, Zavodnyik József (az Igazságügyi Minisztérium versenyjogi főosztályvezetője) szerint valójában nincs is szó új módszerek megjelenéséről, inkább egy hangsúlyeltolódást láthatunk a már korábban is használt elemzési irányok erősödése felé.
A hallgatóság kérdéseire válaszolva az előadók megvitatták azt is, hogy milyen átlagfogyasztói kategóriát célszerű figyelembe venni a vizsgálatok során, illetve megfelelhet-e ennek akár maga az eljáró bíró vagy a versenytanács tagja?
Petrányi Dóra a rendezvény végén hangsúlyozta, hogy a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportja hagyományteremtő céllal szervezte meg első Versenyjogi Workshopját, a folytatást 2016 tavaszára tervezik.