Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A korábbi törvény megalkotása a 1990-es évek közepére nyúlik vissza, a közel húsz éves jogszabály egyes rendelkezései a társadalmi, gazdasági, kulturális és technikai változások következtében idejétmúltnak és a mindennapi gazdálkodási életben túlhaladottnak bizonyultak.
A jogalkotó célja az volt, hogy a biológiai sokféleség megőrizze és a vadgazdálkodást bonyolult életközösségeket szabályozó tudatos és fenntartható tevékenységként kezelje, mindamellett biztosítsa a természetvédelemmel, az erdő- és mezőgazdálkodással kapcsolatos összhang megteremtését.
Új megközelítésben a vadkár
Az új jogszabályban új megközelítésben szerepel a vadkár. Ennek legfontosabb elemeként a törvény rögzíti: a vadállomány nemzeti érték és a természetes életközösségek része, nem tekinthető rendellenesnek a vad megjelenése a mező- és erdőgazdasági területeken. Ebből következik, hogy a vad táplálkozása a gazdálkodás természetes velejárója, amelyet a gazdálkodó meghatározott értékhatáron belül köteles elviselni.
A gazdálkodó által viselt vadkár mértéke az új jogszabály szerint az okozott kár 10 százaléka. Hozzátette, ha azonban a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében őt terheli.
A nemrégiben elfogadott új törvényt egy új paragrafussal is kiegészítették, ami a vadkár pénzügyi fedezetére vonatkozik. Eszerint a vadászatra jogosultnak a vadkárért fizetendő kártérítés fedezetének biztosítására elkülönített számlán pénzügyi vadkáralapot kell létrehoznia. Az alapba 2018. november 1-jétől az előző évi vadkár mértékének megfelelő összeget kell elhelyezni.
Nagyvad és kisvad
Az új jogszabálynak olyan kérdéseket is kezelni kellett, mint például a nagyvadállomány túlszaporodásának következményei, és az évtizedek óta hanyatló apróvadállomány kedvezőtlen tendenciáinak megfordítása.
Elkerülhetetlenné vált a trófeabírálat szankciókkal való visszaállítása, mert a vadak egyre fiatalabbak, ez megmutatkozott a trófeák minőségének romlásában is. Az elfiatalodás, a vadállomány minőségének visszaesését a rossz jogszabályoknak és a vadászetika gyengülésének is tulajdonítottak a szakemberek.
Földtulajdon és jogok
A vadászati jog változatlanul a földtulajdonhoz kötődik, így a földtulajdonosok dönthetnek arról, hogy a földet vadászati szempontból kik és milyen módon hasznosíthatják. A bérleti díjat a korábbiaktól eltérően előre kell kifizetniük a vadászoknak.
Magyarországon a hobbi és hivatásos vadászok száma mintegy 60 ezerre tehető, a vadászati ágazat éves árbevétele közel 20 milliárd forint.
Az országban mintegy 140 vadászatra jogosult gazdálkodik átlagosan 6,5 ezer hektáros vadászterületen, akik 3300 hivatásos vadászt alkalmaznak. A területek többségén a földtulajdonosok haszonbérbe adják a vadászati jogukat, egynegyedén pedig maguk vadásznak.
