Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat (2. rész)

Grossglockner-csúcs, 2010. november 3. Eltűnt hegymászók után kutató hegyimentők a Grossglockner hegycsúcshoz érkeznek a tiroli Alpokban 2010. november 3-án. Ezen a napon holtan találtak rá két lengyel hegymászóra, akik a 3798 méter magas hegycsúcs közelében napokkal korábban egy hóviharban tűntek el. Az eredetileg öttagú lengyel csoportból két hegymászónak nem esett baja, egy harmadik férfi holttestére pedig három nappal korábban bukkantak rá. (MTI/EPA/Anton Riepler)

Adómentesség, anonimitás, kiszámítható és stabil jogszabályi környezet, fejlett pénzügyi rendszer – ez jellemezte évtizedek óta Liechtensteint, az adóelkerülők egyik legfőbb fellegvárát. Ahogy azonban Svájc a közelmúltban beadta a derekát a nagyhatalmaknak, Liechtenstein sem kerülhette el alpesi szomszédjának sorsát. Ezzel egyidejűleg viszont Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Most a kétrészes írás második részét olvashatja, az első itt érhető el.

Az első részben a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Csővári István hangsúlyozta: 2016. január 1-jétől tehát vége a liechtensteini banktitoknak.

Többé gyakorlatilag nem lehet sem Anstalt, sem Stiftung, sem Liechtensteinben bankszámlát tartó, de más országban bejegyezett offshore cég mögé elrejtőzni. A magyar adóhatóság számára pedig hamarosan fel fog szállni a liechtensteini bankszámlák tulajdonosait jelenleg még beborító köd.

Az érme másik oldala

Liechtenstein 2014-ben társasági adót vezetett be, 12.5 százalékos mértékkel. Ezzel egyidejűleg, az elmúlt években Liechtenstein kettős adóztatási egyezményt kötött több európai országgal, többek között tavaly nyáron Magyarországgal is.

Ezzel az intézkedéssel, valamint az adóinformáció-cserében való együttműködésével a nagyhercegség nem pusztán leiratkozott az adóparadicsomok listájáról, hanem egyúttal bebocsátást nyert a transzparens nemzetközi adótervezésben használatos „szalonképes” országok klubjába. Milyen lehetőségeket nyit mindez meg magyar szemmel nézve?

Magyarország – a legtöbb fejlett adórendszerű országhoz hasonlóan – „offshore ellenes” adószabályozással rendelkezik a személyi jövedelemadó és a társasági adó tekintetében egyaránt – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Ezek az úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságokra” vonatkozó szabályok egyrészről biztosítják, hogy az adóparadicsomi társaságokban termelődött nyereség Magyarországon akkor is adózzon, ha azt a tulajdonos nem veszi ki osztalékként, másrészt magasabb mértékkel adóztatja az ilyen külföldi cégekből származó jövedelmet.

Liechtenstein a társasági adó 2014. évi bevezetéséig automatikusan ellenőrzött külföldi társaságnak minősült, és így az onnan származó jövedelmek Magyarországon az előzőekben említett magasabb adómértékkel adóztak (azaz adóztak volna, ha lett volna információcsere, ami bevallásra késztette volna a Liechtensteinből jövedelmet szerző személyeket).

A 10 százalékot meghaladó mértékű társasági adó bevezetése óta azonban Liechtenstein már nem minősül automatikusan ellenőrzött külföldi társaságnak. A Magyarországgal kötött kettős adóztatási egyezmény pedig szimbolikusan is leveszi Liechtensteint az adóparadicsomok listájáról, még ha egy ideig a régi reflex még meg is marad…

Mire lesz jó Liechtenstein a jövőben?

Azon magyar cégtulajdonosok számára, akik hazai cégeikben lévő részesedéseiket – bármilyen okból kifolyólag – szívesebben tartanák egy külföldi cégen keresztül, most már Liechtenstein is ideális helyszín lehet egy ott bejegyzett holdingtársaság révén – hangsúlyozta dr. Csővári István.

Egy ilyen holdingtársaság immár nem Anstalt vagy Stiftung, hanem a magyar kft-hez hasonló GmbH vagy zrt.-nek megfelelő AG formájában kerülne megalapításra. A végső magánszemély pedig tagja, illetve részvényese lenne e cégeknek, egy teljesen transzparens struktúrában – nem pedig kedvezményezettje egy átláthatatlan struktúrában.

A liechtensteini holdingcégnél a magyar leányvállalat által fizetett osztalék adómentes, csakúgy, mint a leányvállalat esetleges értékesítésén realizált nyereség. Ha pedig a liechtensteini holdingcég a nyereségét osztalékként továbbadja magyar magánszemély tulajdonosának, azt Liechtensteinben nem terheli forrásadó. Nem mentesül azonban a tulajdonos a 15 százalékos magyar szja-fizetési kötelezettség alól.

A fejlett pénzügyi kultúra mellett az ilyen struktúrák előnye Liechtenstein földrajzi közelsége is. Az EU és az OECD által az agresszív nemzetközi adótervezés ellen irányított programok okán egyre nagyobb jelentősége lesz a jövőben annak, hogy egy céget ténylegesen is onnan irányítanak-e, mint ahol az be van jegyezve.

Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Várhatóan egyre gyakrabban fogja kifogásolni a magyar adóhatóság is azoknak a külföldi cégeknek a „külföldiségét”, amelyeknek magyar igazgatói vannak, akik ténylegesen Magyarországról intézik a külföldi cég ügyeit – valószínűsítette a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Ezek az igazgatók Liechtenstein közelsége révén a jövőben évente többször is kiutazhatnak liechtensteini igazgatósági ülésekre, ami erősítheti egy liechtensteini cég valódi liechtensteini voltát.

Finanszírozási jogi csoportot indít a Jalsovszky

2016 januárjától bankjogi és finanszírozási szakterülettel bővül a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Az új szakterületet dr. Pázsitka Gábor, a magyar finanszírozási jogi piac egyik vezető jogásza irányítja. Szakterületeinek bővülésével egyidejűleg a 10. évfordulóját ünneplő iroda szervezeti felépítésében további változás áll be. 2016-tól dr. Csővári István, az iroda jelen cikkben nyilatkozó vezető adójogásza partnerként folytatja tevékenységét.