Adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó?

Ha valaki magánszemélyként szeretne nem munkaviszony jellegű jövedelemszerző tevékenységet folytatni, akkor erre két lehetősége adódik: adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként teszi. A tevékenységi formák elhatárolása alapvető fontosságú – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Németh-Bojtor Imola kifejtette: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény határozza meg az egyéni vállalkozói tevékenység feltételeit, jellegét.

Magyarországon természetes személy üzletszerű, rendszeres, nyereség- és vagyonszerzési célú, saját gazdasági kockázatvállalás melletti gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. A törvény tartalmaz egy felsorolást, amely útmutatás nyújt ahhoz, hogy milyen tevékenységekre nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozókat illető szabályokat.

Ami nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra

Ezek pedig a következők: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, a szolgáltató állatorvosi tevékenységre, az ügyvédi tevékenységre, az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre, a közjegyzői tevékenységre, az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre.

Ide vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény megállapítja, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadási vagy az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja.

A fenti kategóriákon túl még megemlíthetők a szellemi szabadfoglalkozású tevékenységet végzők, akik végezhetik adószámos magánszemélyként a tevékenységüket – utalt rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amennyiben a magánszemély olyan tevékenységet folytat, amely nem sorolható az előbb említett felsorolásba, akkor szükséges feltárni, hogy a munka jellege milyen mértékben minősül üzletszerűnek, rendszeresnek és nyereségorientáltnak, mivel a fenti támpontokon túl nincs olyan jogszabály, amely konkrét segítséget nyújtana a besorolást illetően.

Ha felmerül bizonytalanság a tevékenység besorolásával kapcsolatban, akkor érdemes lehet adószámos magánszemélyként kezdeni magát a tevékenységet, amely formája később módosítható. Az áfatörvény alapján, ha a feltételek teljesülnek, akkor az adószámos magánszemély is később áfaalannyá válik.

Két tevékenységi forma

Szükséges elhatárolni a két tevékenységi forma közt az alábbi különbségeket – magyarázta Németh-Bojtor Imola. Kifizetőnek történő számlázás esetében az egyéni vállalkozó a teljes összeget megkapja, adófizetési kötelezettségét pedig önadózással teljesíti. Ha adószámos magánszemélyként számlázik kifizetőnek, akkor a partnernek keletkezik adólevonási, bevallási, befizetési kötelezettsége, és az adószámos magánszemély csupán egy csökkentett összeget kap, valamint egy igazolást a levonásokról.

Az egyéni vállalkozónak az iparűzési adót köteles megfizetnie, illetve a járulékokat is saját maga után. Az adószámos magánszemélynek nincs ilyen jellegű kötelezettsége, azonban költségelszámolása emiatt korlátozottabb, mivel nem számolhat el maga számára bért vagy kivétet. Azon kívül korlátozás áll fenn az értékcsökkenési leírás elszámolása során is.

Mindkét tevékenységi forma esetén a jövedelem meghatározása olyan módon történik, hogy a bevételből levonásra kerül a tevékenységgel kapcsolatban felmerült és elszámolható költség.

Az őstermelők is választhatnak e két lehetőség közül Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A veszteségét az egyéni vállalkozó elhatárolhatja, vagyis átviheti a következő évre bizonyos feltételekkel, és azokat később levonhatja, míg az adószámos magánszemélynek erre nincs lehetősége. Az adószámos magánszemély legfeljebb annyi költséget számolhat el, amekkora bevétele adódott. Az egyéni vállalkozó viszont a bevételét meghaladó költségeket is elszámolhatja.

Az adóbevallás határideje

Különbség adódik az adóbevallás határidejét illetően is, mivel az egyéni vállalkozó az éves személyi jövedelemadó bevallását a tárgyévet követő február 25. napjáig, míg az adószámos magánszemély május 20-ig köteles benyújtani.

Az egyéni vállalkozó részére az adószámot a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) küldi meg, míg az adószámos magánszemély az adóhatóságtól kérhet adószámot.

Természetesen a fenti kérdések eldöntésében és a megfelelő adózási forma kiválasztásában egy tapasztalt könyvelő megfelelő tájékoztatást és segítséget tud nyújtani – hangsúlyozta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.