Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Legfontosabb azzal tisztában lenni, hogy a tulajdonjog változás tényét – a módosításra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül - az eladónak és a vevőnek is be kell jelentenie a közlekedési igazgatási hatóság irányába – hangsúlyozta dr. Rózsa Petra.
Ez jogszabályi kötelezettség, tehát akkor is terheli a feleket, ha erről külön a szerződésben esetleg nem rendelkeztek. Elmaradása esetén az új tulajdonos nem tudja majd igazolni jogosultságát a gépjármű vonatkozásában, és mulasztási bírságra, valamint szabálysértési eljárásra is számíthat.
A vevő pedig kellemetlen helyzetbe kerülhet bármilyen bírság vagy pótdíj kiszabása esetén, azokat ugyanis vele szemben fogják érvényesíteni. Fontos tudni, hogy nem csak a tulajdonjog változása esetén áll fenn a változás-bejelentési kötelezettség, hanem bármilyen, a nyilvántartásban szereplő adatunk változása esetén, mint például a tulajdonos személyi adatainak vagy a jármű okmányokban megjelölt műszaki adatainak változása esetén is.
Ennek hiányában közúti ellenőrzés esetén kellemetlenségekre számíthatunk, jelentős adatok eltérése esetén még az okmányok elvételére is fel kell készülnünk.
Ha a tulajdonjog és az üzembentartói jog elválik, akkor a tulajdonjog változás ténye kihat a korábbi üzembentartóra is, jogosultsága ugyanis az adásvétel tényével megszűnik, ugyanis az üzembentartói jog a tulajdonjoghoz képest csak egy részjogosultság, tulajdonképpen a használat jogát jelenti gépjárművek esetén. Azt a tulajdonos adhatja át vagy vonhatja vissza akár egyoldalú nyilatkozattal.
Az üzembetartó kerülhet nehéz helyzetbe
Mégis, a korábbi üzembentartó kerülhet nehéz helyzetbe, ha az új tulajdonos nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, vannak ugyanis olyan, a gépjárművel kapcsolatos kötelezettséget, amelyek kifejezetten az üzembentartót terhelik; annak ellenére, hogy az üzemben tartói jog elválása az adásvétel után csak abban az esetben maradhat fenn, ha arról külön okiratban rendelkeznek a felek és ezt is benyújtják a hatóságnak.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a problémát pedig az okozza, hogy a gépjármű nyilvántartást vezető hatóság a gyakorlatban az átírást akkor teljesíti, ha már mind az eladó, mind a vevő eleget tett bejelentési kötelezettségének, ekkor tekintik ugyanis lezártnak a tulajdon-, illetve az üzembentartói jogot.
Nem elég tehát, ha a gépjármű eladása esetén mi eladóként bejelentjük az értékesítést – a vevő nyilatkozatára is szükség van. Erre viszont sajnos nincs mindig ráhatásunk.
Az átíratás elmulasztásának következményei
Elmulasztás esetén az új tulajdonos nem kapja kézhez a nevére írt okmányokat, így nem tudja igazolni jogosultságát a gépjármű vonatkozásában. Ha az új tulajdonos ezt elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti, bírságra és szabálysértési eljárásra számíthat. Ha a bejelentés teljesen elmarad és a kötelezett mulasztását nem menti ki, a hatóság intézkedik a gépjármű forgalomból történő kivonásáról.
Ha azonban fenti kilátások sem riasztják el az új tulajdonost a szerződés- és jogszabályszegéstől, jelentős kellemetlenségei merülhetnek fel az eladónak vagy az üzembentartói jog elválása esetén a korábbi üzembentartónak – figyelmeztetett dr. Rózsa Petra.
A hatóság ugyanis az új tulajdonos bejelentése nélkül nem írja át a tulajdonjogot, így minden, a gépjárművel kapcsolatban keletkező bírsággal, pótdíjjal a korábbi tulajdonost vagy üzembentartót fogják megkeresni a hatóságok vagy más jogosultak.
Sok esetben az ilyen fizetési felszólításoknál elég megjelölni és igazolni, hogy az adott időpontban nem mi vezettük a gépjárművet. Érdemes ilyenkor csatolni az érkeztetett adásvételi szerződést és egy, a bejelentés pontos időpontját tanúsító igazolást.
A D.A.S. JogSzerviz tapasztalatai szerint a legtöbb parkoló-társaságnál, illetve a gyorshajtási, parkolási bírságok esetén ez megoldja a problémát és velünk szemben megszüntetik az eljárást – itt ugyanis elég igazolni, hogy nem mi szegtünk szabályt.
Más a helyzet azonban az autópálya pótdíjakkal kapcsolatban, ott ugyanis a gyakorlatban minden esetben megkísérlik behajtani a meg nem fizetett pótdíjat a regisztrált üzemben tartóval szemben.
A hosszas jogi eljárás elkerülése érdekében, már a szerződés megkötésekor érdemes tehát erre kiemelt figyelmet fordítani és megbeszélni a vevővel a további teendőket. Biztonságot nyújt valamelyest az is, ha az ügylet lebonyolításakor lefénymásoljuk a személyi igazolványokat és lakcímkártyákat is.
Ha ugyanis sorozatosan mi kapjuk a felszólításokat, írásban hivatalos úton is meg kell keresni a vevőt és felhívni szerződésből és jogszabályból fakadó kötelezettsége teljesítésére. Ha pedig ennek nem tesz eleget, peres úton válik kikényszeríthetővé a hiányzó jognyilatkozat megtétele a részéről.
Ha már megtörtént a baj és például fizetési meghagyást veszünk kézhez, mindenképpen ellent kell mondani – a perben pedig igazolni tudjuk majd, hogy tévesen kerültünk bevonásra a jogvitába.
Amennyiben esetleg tévedésből meg is fizettünk valamilyen összeget, úgy ezt mi tudjuk a vevővel szemben érvényesíteni. Jobb azonban ezeket a kellemetlenségeket megelőzni és már előre gondoskodni minden igazolásról, valamint megbízható személyekkel megkötni a szerződést – mondta végezetül dr. Rózsa Petra.
