Dentons: szankciók az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megsértése esetén (7. rész)

Euro dollar és forint pénz bankjegyek és érmék, bankkártyák

A felek, a jogi képviselők és a bíróságok közötti elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokban alapvető változás következett be Magyarországon. A Réczicza Dentons Europe LLP szakértője, dr. Juhász László, mindenre kiterjedő, átfogó elemzésben mutatja be a legfontosabb tudnivalókat; most a befejező hetedik részt olvashatják, az első hat rész itt érhető el.

A törvény szigorú szankciókkal igyekszik kikényszeríteni az elektronikus kapcsolattartás szabályainak betartását. A szankció attól is függ, hogy az eljárást megindító vagy az eljárás során keletkezett beadványról van szó.

A szankciók

a) Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja;

b) az egyéb beadványban foglalt nyilatkozata pedig hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tett, feltéve, hogy a Pp. másként nem rendelkezik (394/I.§ (1) bekezdés). E jogkövetkezményeken felül a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó felet pénzbírsággal sújtja, és számára a bírósági iratot papír alapon kézbesíti (394/I.§ (2) bekezdés);

c) ha a fél a beadványát adathordozón nyújtja be, de a beadványa kisebb, mint az adathordozón befogadható minimális mérethatár (300 MB), az adathordozón benyújtott jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan (394/M.§ (2) bekezdés); illetve

d) ha az adathordozót a Pp. 394/G § (7) bekezdésében írt szabályok megsértésével nyújtják be, az adathordozón tett jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.

Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel

A szakértő részére az elektronikus kapcsolattartás nem kötelező. Ha az igazságügyi szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalja, akkor ezt a szakértői névjegyzékbe be kell jelentenie, és az erre szolgáló elérhetőségét az OBH részére meg kell küldenie.

A félnek értesítenie kell az OBH-t arról, ha a továbbiakban az elektronikus kapcsolattartást nem vállalja – figyelmeztetett a Dentons szakértője.

Az igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő szakértői tevékenységre külön jogszabályban feljogosított állami intézményszerv vagy szervezet az elektronikus kapcsolattartást az erre szolgáló elérhetőségének az OBH részére történő megküldésével vállalhatja (Pp. 394/D.§ (2) bekezdés és (2.a.) bekezdés).

Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalta, a beadványait elektronikusan küldi meg a bíróság részére. Ha ennek technikai lehetőségei adottak, a szakvélemény részévé tett mellékleteket digitalizálnia kell.

Az elektronikus kapcsolattartást vállaló szakértő nem kötelezhető arra, hogy a bírósághoz benyújtott beadványt a felek és más perbeli személyek számára papír alapon megküldje. Kivételes jelleggel a bíróság indokolt kérelemre engedélyt adhat a szakértőnek a szakvélemény vagy annak egy részének papír alapú benyújtására.

További szabályok

Ha a szakértő vállalta az elektronikus kapcsolattartást, s mindkét fél elektronikus kapcsolattartással jár el, a bíróság valamennyi bírósági iratot elektronikus úton kézbesíti. Ha mindkét fél vagy az egyik fél papír alapú kapcsolattartással jár el, a bíróság papír alapon és elektronikus úton is kézbesíthet a szakértő részére (Pp. 394/D.§ (5) bekezdés).

Ha a bírósági irat melléklete nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás, a bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja a szakértő rendelkezésére az irat mellékletét – mutatott rá dr. Juhász László.

A bíróság felhívhatja a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt arra, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró fél részére kell kézbesíteni. Ilyen esetben a szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezzen az adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával (Pp. 394/D.§ (7) bekezdés).

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ebben az esetben természetesen nem alkalmazható a Pp. 394/G.§ (7) bekezdése, a szakértőnek nem kell űrlapot kitöltenie és azt elektronikus úton benyújtania, és a szakvéleményt akkor is adathordozón kell benyújtania, ha annak mérete az OBH honlapján közzétett, a kézbesítési rendszer által befogadható méretet nem haladja meg – hangsúlyozta sorozatának végén dr. Juhász László, a Dentons szakértője.

Zárszó

Helmut Rüßmann professzor az International Association of Procedural Law 1999-ben Bécsben tartott konferenciáján vázolta fel először a virtuális per vízióját. A virtuális polgári per Rüßmann értelmezésében olyan eljárás, amely bírósági épületek és tárgyalótermek nélkül, csupán a telekommunikációs eszközök segítségével zajlik. Az iratok továbbítása a keresetlevéltől kezdve az ítélethirdetésig elektronikus úton történik, a tárgyalás és a bizonyításfelvétel pedig video- vagy telefonkonferencia keretében valósul meg.

A sorozatban közölt ismertetésből látható, hogy még nem tartunk itt, de nem kell újabb negyed évszázadnak eltelnie ahhoz, hogy Rüßman professzor víziója, ha nem is teljes körűen, de megvalósuljon.