A közbeszerzési törvény módosítási javaslatának versenynövelő szempontjai

befutó célszalag futóverseny

A 2015. évi CXLIII. törvény az új uniós közbeszerzési irányelvek következtében jelentősen megváltoztatta a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat már az új törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatait veszi figyelembe. A módosítás legfontosabb célja a verseny kiterjesztése és a közpénzek felhasználásának szigorítása – hangsúlyozta dr. Merics Lajos.

A javaslat a beszerzések ellenőrizhetősége és a közpénzek ésszerű és hatékony elköltése érdekében kiterjeszti a közbeszerzési törvényt az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre – fejtette ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Az ajánlatkérőknek már kötelességük lenne legalább három ajánlatot bekérni. Ezzel kisebb beszerzések esetén is a piac felmérése és a leggazdaságosabb szerződéskötés általános törvényi követelményként érvényesülne.

Cél a verseny fokozása

A verseny fokozása érdekében a javaslat előirányozza a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazásának visszaszorítását és az egy ajánlattevő részvételével zajló közbeszerzések számának jelentős csökkenését.

Az értékhatárok módosításával a nemzeti eljárásrendben a gyakorlat számára nagy jelentőségű változások kerülnének bevezetésre. Az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 18 millió forintról 15 millió forintra csökkenne az értékhatár, amely felett a közbeszerzéseket nyilvánosan meg kell hirdetni.

Dr. Merics Lajos szerint ehhez kapcsolódik a központi költségvetésről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat benyújtása is. A módosítás értelmében, alapjaiban egyszerűsödnének a kis értékű beszerzések.

Emelkedő értékhatárok

Az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén (a nem közszolgáltató ajánlatkérőkre) irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárok 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millió forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra emelkednének.

A nemzeti közbeszerzési értékhatárok emelését az indokolja, hogy a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó szigorú eljárási kötöttségek egy kis értékű beszerzés esetében aránytalan terhet jelentenének az ajánlatkérő szervezetek számára.

A közbeszerzési törvény módosítása kizárólag építési beruházásokra tartaná fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett beszerzések lefolytatásának lehetőségét. Ez az eljárási típus a jövőben 300 millió forintos értékhatárig lenne alkalmazható. A verseny kiterjesztése érdekében ugyanakkor az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelnék.

Az ajánlatkérőt köteleznék, hogy a felhívandó gazdasági szereplők személye rendszeresen változzon. A javaslat ezen eljárást egyidejűleg egyszerűsíti azzal, hogy mentesíti az ajánlatkérőt a több körös hiánypótlási lehetőség biztosításának kötelezettségétől.

Forrás: Dreamstime

A nyilvánosság és az átláthatóság biztosítása érdekében az ajánlatkérő köteles lenne honlapján és a Közbeszerzési Adatbázisban nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, valamint a bontási jegyzőkönyvet is.

Mindezek alapján a bontást követően nyilvánossá válna, hogy kik tettek ténylegesen ajánlatot az eljárásban – húzta alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhetne ajánlattételi felhívást. Ennek figyelembevételével lenne köteles az ajánlatkérő az eljárást előkészíteni. Így ebben az eljárástípusban nem lenne kötelező alkalmassági feltételt előírni.

Összefoglalva megállapítható, hogy a beadott módosítás a verseny fokozását szem előtt tartva a beszerzések egyszerűsítését tűzi ki célul – hangsúlyozta végezetül dr. Merics Lajos