Kiskorúak ingatlan adásvételi szerződései: a gyámhatósági jóváhagyás (2. rész)

Érdemes megvizsgálni azokat az eseteket, amikor gyámhatósági jóváhagyásra van szükség a kiskorúval kötendő ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője írásának második, befejező részében, az első rész itt érhető el.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi szakértője írásának első részében a kiskorúakkal kötendő ingatlan adásvételi szerződések vonatkozásában azzal a kérdéssel foglalkozott, ha valamely oknál fogva érdekellentét merülne fel a szülő és a gyermek között és emiatt eseti gyám kirendelése válna szükségessé.

Az első részben a kiskorúak ingatlan adásvételi ügyletei vonatkozásában érintette azt a kérdést, amikor felmerülhet az az eset, hogy az adásvételi szerződés csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a cselekvőképtelen kiskorú nevében eljáró személy nyilatkozatát, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú személyek esetében, a szülők hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság jóváhagyta.

Dr. Vida Miklós szerint ezúttal érdemes lehet megvizsgálni azokat az eseteket, amikor az említett gyámhatósági jóváhagyásra van szükség a kiskorúval kötendő ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez.

Amikor a kiskorú vevő, illetve eladó

A gyámhatósági jóváhagyás szükségessége szempontjából meg kell különböztetni azt a két esetet, ha kiskorú vevői, vagy eladói pozícióban foglal helyet az ingatlan adásvételi szerződésben. Függetlenül az ingatlanban értékesített tulajdoni hányad értékétől, minden esetben szükség van a gyámhatósági jóváhagyásra, ha kiskorú az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadát eladja.

Amennyiben viszont a kiskorú ingatlanban tulajdoni hányadot vásárol, akkor gyámhatósági jóváhagyásra csak akkor van szükség – a megszerzendő tulajdoni hányad értékére tekintet nélkül –, ha nem tehermentesen szerez az ingatlanban tulajdoni hányadot.

Nem tehermentes tulajdonszerzésnek minősül minden olyan ügylet, ha a kiskorú olyan terhekkel szerez az ingatlanban tulajdoni hányadot, amely terhek a kiskorú tulajdonjogából eredő bármely jogviszonyát korlátozó módon érinti. Ide sorolható például: elidegenítési és terhelési tilalom kikötése, használati jog alapítása és a meglévő, illetve az adásvételi ügylettel együtt alapított jelzálog is.

Ez alól a szabály alól a Ptk. abban az esetben enged eltérést, ha következő 3 feltétel együttesen teljesül, azaz a kiskorú szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát és a kiskorút terhelő ellenérték nélkül történik a jogügylet, végezetül az erre vonatkozó szerződés megkötésével egyidejűleg haszonélvezetet alapítanak az ingyenesen juttatást nyújtó személy javára.

Ezen kívül még egy kivételt szabályoz a Ptk. Abban az esetben sincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására a kiskorú által kötendő ügyletekhez, ha a törvényes képviselői jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban már jogerősen elbírálták.

A gyámhatósági jóváhagyás

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: a gyámhatósági eljárásban a jóváhagyást kérelmezni kell. A kérelemhez mellékelni kell az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés egy eredeti és három másolati példányát és 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy ehelyett az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékelését, kivéve ha, az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben megállapította.

A gyámhatósági jóváhagyásra vonatkozó eljárás két részből áll. Az eljárás első részében a benyújtott iratok alapján, illetve a szülők, mint vagyonkezelők vizsgálata után a gyámhatóság határozatot hoz a hozzájárulás megadásáról. Az eljárás második részében a hatóság jóváhagyásának jeléül záradékkal látja el az okiratot, feltéve, ha a határozat jogerőre emelkedett és a záradék megadásának feltételei fennállnak.

Önmagában a jogerős hatósági határozat nem elegendő a földhivatali eljárásban. Ahhoz, hogy a kiskorúval kötött szerződést be lehessen adni a földhivatalba. Szükség van a gyámhatósági záradékra is, feltéve, ha a Ptk. alapján a fentiek szerint szükség van a gyámhatósági jóváhagyásra az ügylet érvényességéhez.

Amennyiben a kiskorú értékesít tulajdoni hányadát, a gyámhivatal az adásvételi szerződést csak akkor láthatja el záradékkal a jóváhagyó határozat jogerőre emelkedése után, ha az adásvételi szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték az kiskorú eladó vagy az kiskorú eladó vagyonkezelőjének (általános esetben valamely szülőjének) betéti számlájára.

Kivételek a szabály alól

Dr. Vida Miklós szerint ezen szabály alól a releváns kormányrendelet kivételt enged abban az esetben, ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg. Ilyen esetben a kormányrendelet szerint a gyámhivatal a jognyilatkozatot az alábbi négy eset valamelyikének bekövetkeztése alapján akkor hagyhatja jóvá, ha

a) a tulajdonjogot - a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig - fenntartással ruházták át, vagy
b) a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, vagy
c) a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja, vagy
d) a vételárhoz kölcsönt nyújtó hitelintézet a kölcsön folyósítására - egyéb feltételek nélkül - kötelezettséget vállal.

Forrás: Thinkstock

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az a) – d) pontok szerinti biztosítékok biztosítják, hogy akkor is záradékkal lássa el a gyámhatóság az adásvételi szerződést, ha a teljes vételárból a kiskorú eladó betéti számlájára még nem érkezett meg a teljes összeg és a 149/1997. (XI. 10.) Kormányrendelet 154. §-ának (4) bekezdése rendelkezése szerint, a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot, valamint a kötelezettséget vállaló nyilatkozat eredeti példányát a gyámhivatalnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál.

Ezzel ellentétben a gyámhatóság gyakorlata nem veszi figyelembe a kormányrendelet hivatkozott paragrafusának (3) és (4) bekezdésében foglaltakat és az adásvételi szerződést kizárólag abban az eseten látja el záradékkal, ha a kiskorú eladónak a teljes vételárból őt megillető teljes összege átutalásra került a nevezett betéti számlára a hivatkozott kormányrendelet 154. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint.

Ugyanakkor a hivatkozott kormányrendelet 154. § (2) bekezdése maga hivatkozik arra, hogy a (2) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vételár megfizetésének (3) bekezdésben meghatározott módjára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni – mutatott rá végezetül dr. Vida Miklós.