Dessewffy & Dávid: a közösségi média a bíróságok szerint is nyilvánosság

Hamarosan valaki megvásárolja a Twittert

Napjainkra a magyar bíróságok gyakorlatából is leszűrhetőek a közösségi médiát érintő bizonyos jogalkalmazói értelmezések, megközelítések. Az egyik ilyen általános alapvetés, hogy hasonlóan például a nyomtatott sajtóban történt megjelenéshez, a közösségi médiában (például a Facebook-on) történő véleménynyilvánítások, közlések, hirdetések is (a privát, csak konkrét címzett által elérhető közléseket, üzeneteket leszámítva) nyilvánosnak minősülnek – hívta fel a figyelmet Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

A jogalkotás általában kissé késve reagál a gyorsan fejlődő technika és az infokommunikációs társadalom kihívásaira, de ez semmiképp nem jelenti azt, hogy a közösségi médiában bárki bármilyen közlést, véleményt szabadon kinyilváníthat és nincsenek a felhasználóknak, bloggereknek, ezeken a felületeken hirdetőknek, egyéb módon megjelenőknek jogai, illetve kötelességei az akár szintén a közösségi médiumban megjelenő egyéb felhasználó, blogger, hirdető vagy éppen a közösségi médiumban közvetlenül saját akaratából meg nem jelenő magán- és jogi személyek irányába.

Napjainkra a magyar bíróságok gyakorlatából is leszűrhetőek a közösségi médiát érintő bizonyos jogalkalmazói értelmezések, megközelítések. Az egyik ilyen általános alapvetés, hogy hasonlóan pl. a nyomtatott sajtóban történt megjelenéshez, a közösségi médiában (például: a Facebook-on) történő véleménynyilvánítások, közlések, hirdetések is (a privát, csak konkrét címzett által elérhető közléseket, üzeneteket leszámítva) nyilvánosnak minősülnek – emelte ki dr. Csendes Ágnes.

Ismerőstől, követőtől függetlenül nagy nyilvánosságot jelent

Mégpedig nagy nyilvánosság előtti megjelenést jelentenek függetlenül attól, hogy kinek hány „ismerőse", „követője" van. Az akár nyitott, akár nem nyitott profiloldalak és ahhoz kapcsolódó üzenőfalak, timeline-ok, amelyeket ugyan az utóbbi esetben egy bizonyos közösség lát, már szintén elég nagynak minősülnek ahhoz, hogy az ottani közlések is nagy nyilvánosság előtt tett közlésnek, megjelenésnek minősüljenek, hiszen előre nem látható, és nem is korlátozható, hogy hány személyhez fog végül eljutni az információ, vélemény.

A másik kiemelendő itt a bírósági gyakorlatból, hogy mivel a Ptk.-ban megfogalmazott személyiségi jogok nem kimerítő jellegűek, így a bíróságok mérlegelés és az adott ügy körülményei alapján védelemben részesít(het)nek ott nem nevesített személyiségi jogot is, például nemi irányultság tiszteletben tartása.

A véleménynyilvánítás szabadságát a közösségi médiában is korlátozza tehát mások személyiségi joga. A személyiségi jogok egy bizonyos része csak magánszemélyekhez kapcsolódik (például emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog, amely jog egyébként a jogirodalom és a jelenleg hatályos Ptk. megfogalmazás szerint a személyiségi jogok úgynevezett „anyajoga", azaz amelyből a többi személyiségi jog levezethető), míg más jogok magán- és jogi személyekhez is kapcsolódhatnak (például névviseléshez való jog, jóhírnévhez való jog).

Sokféleképpen sérthető meg a személyiségi jog

Néhány személyiségi jog természeténél fogva közösségi médián keresztül nem sérthető meg, például személyes szabadság, de a legtöbb személyiségi jog megsértése könnyen megvalósulhat közösségi médiában való közlés, továbbítás útján, és ezek a jogsértések manapság meglehetősen gyakoriak.

Személyiségi jog sokféle módon sérthető meg közösségi médiában, például:
- leggyakrabban szöveges közléssel, véleménynyilvánítással;
- felhasználni más nevét, fotóját sajátként profiloldalhoz,
- felismerhetően ábrázolt személyről fotót, videót megosztani, nyilvánossá tenni, amennyiben a felvételhez és/vagy a nyilvános közléshez nem járul hozzá az érintett, függetlenül attól, hogy az ábrázolás rá nézve sértő lehet-e vagy sem (ide nem értve közérdekből közölt felvételeket pl. eltűnt és/vagy súlyos bűncselekmény miatt körözött személy képmását, illetve tömegrendezvényről és nyilvános közéleti szereplésről készült felvételeket),
- olyan tartalmat, fotót nyilvánossá tenni az érintett személy kifejezett engedélye nélkül, amelyen más személyes adatai látszanak (pl. bizonyítvány, orvosi lelet, bankszámla kivonat stb.),
- vagy egy privát üzenetnek (email, sms, stb) nem a címzett részére való továbbításával is (levéltitok sértés).

dr. Csendes Ágnes, a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda

A jogsértésnek, ebből fakadó igényérvényesítésnek is kellenek, hogy legyenek azért ésszerű határai, így a jóhírnév sérelmét megvalósító közlés Facebook-on like-olása önmagában még a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint nem feltétlen jogsértés.

A bírói gyakorlat szerint a jogsértő tartalom megosztása saját profiloldalunkon viszont járhat részünkről személyiségi jog megsértésével. (Az más kérdés, hogy nagyobb volumenben megosztott jogsértő tartalmaknál ki képes ezeket az egyéni profiloldalakon végigkövetni, és a jogsértéseket adott pillanatban közjegyzői tanúsítvánnyal rögzíteni a későbbi bizonyítások, igényérvényesítések céljára.)

A like-olás jogi kérdései

A like-olás témakörhöz kapcsolódva dr. Csendes Ágnes utalt rá, hogy az utóbbi időben több eset került napvilágra, ahol munkáltatók bizonyos közösségi tartalmak like-olása, megosztása tárgyában állítólag hátrányos szankciókat helyeztek kilátásba illetve megtiltották a like-olást. Itt alapvetően abból kell kiindulni, hogy a munkáltatónak is (akár magánszemély, akár társaság, akár más jogi személy) van jóhírnévhez való joga, és a munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt előzetesen eltilthatja az ő jó hírnevét vagy jogos gazdasági érdekeit sértő magatartástól.

Továbbá a munkavállaló a véleménynyilvánítás során kifejezett eltiltás nélkül sem sértheti, veszélyezteti a munkáltatója jó hírnevét, jogos gazdasági érdekeit sem munkaidejében, sem munkaidőn kívül. Másfelől azonban a jogászok, jogalkalmazók számára roppant izgalmas lenne olyan bírósági gyakorlatot megismerni, ahol a munkáltató személyét egyébként közvetlenül nem érintő tartalom like-olása, megosztása és jogosnak vélt gazdasági érdek veszélyeztetése felmerül, azaz, hogy hol húzódik a határ a munkavállalót megillető szabad véleménynyilvánítás és a jogosnak vélt munkáltatói gazdasági érdek veszélyeztetése között.

Erre jogszabályi definíció a legjobb szándék mellett sem alakítható ki, tehát minden egyes esetben a véleménynyilvánítás és a gazdasági érdek veszélyeztetés, jóhírnév sérelem közötti közvetlen és tényleges okozati összefüggést szükséges vizsgálni, ahol pl. a jogos gazdasági érdek veszélyeztetést nyilván az arra hivatkozó munkáltatónak kell megfelelően alátámasztani.

Kiskorú gyermekekről közreadott tartalmak

Szintén érdekes kérdéskör a szülők által kiskorú gyermekükről közreadott, de a gyermek által esetleg jogsértőnek talált tartalmak, közlések. Jóllehet feltételezhetjük és reméljük, hogy ezek az esetek ritkák és ha mégis felmerülnek, úgy a családon belül rendezik el a felek, de nem zárható ki ilyen jogvita. Fontos leszögezni, hogy a személyiségi jogok életkortól függetlenül mindenkit megilletnek -így kiskorúakat is- bárkivel szemben.

E tekintetben 14 év feletti úgynevezett korlátozottan cselekvőképes gyermekek személyiségi jogaik védelmében a magyar Polgári Törvénykönyv szerint már önállóan személyesen felléphetnek, akár szüleikkel szemben is, de természetesen más jogsértővel szemben is. (14 év alattiaknál egy ilyen jogvita elindítása meglehetősen nehézkes lenne, egyfelől a gyermek ítélőképessége, másfelől azon okból, hogy maga a szülő a kiskorú törvényes képviselője, így saját maga ellen kellene fellépni.... hatóság bevonása pedig nem túl életszerű).

A személyiségi jogok sérelme esetén az általános 5 éves elévülési időn belül kérheti az érintett az esettől függően: a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását, további jogsértéstől való eltiltást, jogsértő helyzet megszüntetését (például: jogsértő tartalom eltávolítását), megfelelő elégtételt, sérelemdíjat (amelyhez elég a jogsértés tényét bizonyítani és nem kell hozzá konkrét hátrány, kár) illetve kár esetén kártérítést, amely nem azonos a sérelemdíjjal. Az előzőek a polgári jogi jogkövetkezmények.

A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint a személyiségi jogok azonban jogrendünkben annyira védett úgynevezett jogtárgyak, hogy a legtöbb személyiségi jog megsértésének büntető jogi következményei is lehetnek a polgári jogi jogkövetkezmények mellett (például becsületsértés, rágalmazás, kegyeletsértés, levéltitok megsértés stb. büntetőjogi tényállások és következményeik.).

Mit is tesz a vélt vagy valós jogsértés esetén a közösségi média? Nem igazán várható el, hogy bármely közösségi médium folyamatosan figyelemmel kísérje és az érintettek helyett minősítse a naponta milliószámra megjelenő közléseket, megosztásokat. A legnagyobb közösségi médium, a Facebook, amennyiben értesítést kap az érintettől a közösségi média felhasználásával elkövetett jogsértés kapcsán, úgy többnyire saját hatáskörben eldönti, hogy eltávolítja-e a jogsértőként bejelentett tartalmat vagy sem.

Bizonyos esetekben, ha a Facebook munkatársai számára is nyilvánvalónak tűnik a jogsértés, bűncselekmény gyanúja (például gyűlöletbeszéd, szerzői jogi jogsértés), akkor saját kezdeményezésből is töröl ilyen tartalmat. Természetesen, ha bíróság megállapította jogerősen a jogsértést, vagy előzetesen végrehajtható határozatot hoz, úgy a szolgáltató nem mérlegelhet, hanem köteles megszüntetni a jogsértést, amelyet legegyszerűbben szintén a teljes inkriminált közlés törlésével, elérhetetlenné tételével tud biztosítani.

A Facebook felhasználási feltételei tartalmaznak olyan rendelkezést is, hogy a szolgáltató akár a teljes profiloldalt (fiókot) is törölheti, például ha valaki rendszeresen megsérti mások szerzői jogait (szellemi tulajdonát) vagy kiderül, hogy valaki más személy nevével hozott létre felhasználói fiókot. A körültekintő közösségi média-megnyilvánulás tehát mindenképpen fontos, hiszen mint tudjuk, az internet nem könnyen felejt – hangsúlyozta végezetül dr. Csendes Ágnes.