Dr. Korim Balázs kifejtette: a Ptk. vonatkozó rendelkezése értelmében haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Bár a tulajdonjog tekintendő a legerősebb dologi jognak, bizony sokszor okoz meglepetést a haszonélvezeti jog terjedelme, erőssége.
A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, az nem forgalomképes jog, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében pedig akkor teheti ezt, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
A tulajdonos háttérbe szorulhat
A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője szerint látható tehát, hogy amennyiben, példának okáért valamely ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt, a tulajdonos bizonyos tekintetben háttérbe szorul.
Ha egy lakóingatlanon szeretnénk szemléltetni a haszonélvezeti jog terjedelmét, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy a haszonélvezeti jog jogosultja jogosult eldönteni, hogy ki élhet az ingatlanban, jogában azt bérbe adni és részére fizetendő a bérleti díj is, ugyanakkor - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - viseli a dologgal kapcsolatos terheket is.
A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csupán annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Sokszor fordul elő, hogy szülők, nagyszülők vásárolnak lakást gyermeküknek, unokájuknak, azonban haszonélvezeti jog alapítására kerül sor a javukra.
Látni kell, hogy ilyenkor a haszonélvezeti jog jogosultja lesz jogosult bérbe adni az ingatlant, meghatározni a bentlakók személyét, illetve szedni annak hasznait, azaz a bérleti díjat. A mindenkori tulajdonos csupán akkor jogosult erre, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja ezt nem teszi.
Személyhez kötött jog
A haszonélvezeti jog személyhez kötött jog, melynek fennállását a terhelt dolog tulajdonjogának átruházása nem érinti, hiszen a haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. Így pedig, amennyiben a dolgot a tulajdonos értékesíteni kívánja, számolnia kell azzal, hogy a haszonélvezeti jog fennállása rendkívül jelentős értékcsökkenést eredményez a dolog tekintetében.
Sok esetben vezet jelentős konfliktusokhoz az, ha a haszonélvezeti jog jogosultja nem kíván lemondani jogáról, ezáltal gyakorlatilag ellehetetlenítve a tranzakciót – utalt rá dr. Korim Balázs.
A haszonélvezet a lemondáson túlmenően, melyhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.
Fontos tudni, hogy a természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn, míg jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre alapítható.
Összességében megállapítható tehát, hogy a haszonélvezeti jog egy rendkívül erős dologi jog, mely olyan jogosultságokat ad jogosultja kezébe, mely által háttérbe szoríthatja sok meghatározó tekintetben a tulajdonos akaratát is.
Mindez természetesen szolgálja a jogosult biztonságát, hiszen példának okáért lakhatásának biztosítását adja, ugyanakkor másrészről alapítása során a tulajdonosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen, sokszor nem is átgondolt korlátját jelentheti jogaiknak a haszonélvezeti jog alapítása.
Így tehát a jogügylet minden esetben gondos megfontoláson kell, hogy alapuljon, és nagyon fontos a fennálló erős bizalom a felek között – hangsúlyozta végezetül a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.