Barkassy Grünfeld: valóban mindent láthat a társasház szeme?

A társasházak esetében gyakran merül fel igény arra, hogy akár a renitensnek ítélt lakók, akár példának okáért a különböző ideiglenes jelleggel a társasházban tartózkodó személyek – így például az AirBnb keretében érkező szállóvendégek – magatartása képileg rögzítésre kerüljön, hogy az esetleges későbbi viták során immáron egyértelmű bizonyíték birtokában lehessen fellépni az antiszociális, adott esetben jogsértő magatartás tanúsítójával szemben. A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértőjének véleménye szerint azonban a kamerarendszer kiépítésének meghatározott feltételei vannak, melyek betartása a jogsértés elkerülése és a felvétel, mint bizonyíték felhasználhatósága végett kiemelten fontos.

Dr. Korim Balázs szerint az első és legfontosabb feltétele a kamerarendszer létesítésének és üzemeltetésének, hogy a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálhatja.

Más célból kamerarendszer, a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelésére nem helyezhető el, illetve, nem üzemeltethető.

Jogvédelem és szükséges mérték

Amennyiben e legitim cél fennáll, a soron következő feltétel a megfelelő mértékű támogatás a lakóközösség részéről, hiszen kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet a Társasházi törvény értelmében.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője szerint fontos tudnivaló, hogy a kamerarendszer létesítésének és üzemeltetésnek további jogszabályi feltétele, hogy a fennálló körülmények valószínűsítsék, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el, illetve, hogy a kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.

Annak érdekében, hogy az érintettek személyiségi jogai megfelelő módon respektálva legyenek, maga a Társasházi törvény határozza meg a „megfigyelés" korlátait, illetve végzi el a rögzített felvételek felhasználhatóságának szűkítését.

Amit nem rögzíthet kamera

A hazai szabályozás kimondja ugyanis, hogy a kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára, vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.

A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti.

A jogi környezet előírásaival kapcsolatban maga a Társasházi törvény említi példaként az öltözőt, illetve az illemhelyet – emelte ki dr. Korim Balázs.

A tájékoztatás, a felvételek tárolása és törlése szabályai

A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban, ideértve az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is, bizonyítékul felhasználhatóak legyenek.

Forrás: Thinkstock

A törvényben szabályozott határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának meglétére, működésére.

E tájékoztatásnak egyebek mellett ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint jogorvoslati lehetőségeire.

Konklúzió

Összefoglalásképpen látható tehát, hogy a kamerarendszer kiépítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések összhangban vannak a társasházak azon igényével, hogy valamiféle kontrollt legyenek képesek gyakorolni a területükön végbemenő, adott esetben valóban igen zavaró magatartások felett.

Ám mindezzel együtt tisztában kell lenni azzal is, hogy a jogszabályok korlátok közé szorítják a megfigyelés és a felvételek későbbi felhasználhatóságának lehetőségét, más személyek személyiségi jogai védelme érdekében. – hangsúlyozta végezetül a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.