Az eset azért figyelemre méltó, mert a bankok a hitelezés során széles körben megkövetelik az adós részéről tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot.
Lényeges kérdés tehát, hogy az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat mely esetekben járhat az érvénytelenség jogkövetkezményével – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
A kölcsön folyósításának feltétele a tartozáselismerő nyilatkozat
Az ügy hátterében az állt, hogy egy hitelintézet és ügyfele között magánokirati formában megkötött kölcsönszerződés jött létre. A kölcsön folyósításának az volt a feltétele, hogy a felperes közjegyző előtt a kölcsön visszafizetésére irányuló és a közvetlen bírósági végrehajtás lehetőségét is tartalmazó egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tegyen.
Az eset szerint azonban a közjegyzői okirat csak a címében volt tartozáselismerő, tartalma szerint az ügyfél a hitelintézettel történt szerződéskötés tényét és annak tartalmát ismerte el és elfogadta, hogy a tartozásának az összege mindig azonos a hitelintézet nyilvántartásában szereplő összeggel.
Folyósítás előtt még nem áll fenn tartozás
Az Ítélőtábla első körben azt vizsgálta, hogy a kölcsön folyósításának feltétele tarozás-elismerésnek minősül-e. A tartozáselismerő nyilatkozat a Ptk. szerint egy egyoldalú, címzett nyilatkozat, megtétele feltételezi, hogy az adósnak legyen valamilyen jogcímen beazonosítható tartozása.
A konkrét esetben azonban az adós előre, még a kölcsön folyósítását megelőzően elismeri, hogy tartozása annyi, mint amennyit a hitelintézet a saját nyilvántartása alapján állít. Ezért a hivatkozott szerződéses feltétel nem azonos a tartozás-elismeréssel, mert a szerződéskötés időpontjában a folyósítás előtt az ügyfélnek tartozása még nem állhatott fenn.
Az Ítélőtábla rámutatott arra is, hogy a szerződéses feltétel nem felel meg a tartozás-elismerés jogintézményének azért sem, mert az nem az adós egyoldalú címzett jognyilatkozata, hanem a fogyasztóval szerződő hitelintézet által kialakított, egyedileg meg nem tárgyalt szerződései feltétel.
A bizonyítási teher megfordul
Az Ítélőtábla szerint, noha az ügyfél nyilatkozata nem minősül tartozáselismerő nyilatkozatnak, mégis azt eredményezi, hogy az ügyfelet, mint fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a tartozása nem egyezik meg a hitelintézet nyilvántartásában szereplő összeggel.
Mivel a feltételek tisztességtelenségét azok tényleges hatására tekintettel kell vizsgálni és a perbeli joghatás a bizonyítási tehernek a fogyasztó hátrányára történő megfordítását eredményezte, ezért a kölcsönszerződés hivatkozott feltétele a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősül – mutattak rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Végrehajtási záradék kiállítására sem alkalmas
Az Ítélőtábla megállapította továbbá, hogy az adós nyilatkozatát tartalmazó közjegyzői okirat a tisztességtelennek minősülő kikötéssel együtt sem lenne alkalmas arra, hogy a közjegyző végrehajtási záradékkal lássa el, mivel nem felel meg sem a végrehajtásról szóló törvény, sem pedig a közjegyzőkről szóló törvény végrehajtási záradékkal ellátható okiratokról szóló rendelkezéseinek.
A perbeli közjegyzői okirat ugyanis csupán a címében volt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, ténylegesen azonban csak azt tartalmazta, hogy a felek mikor, milyen tartalommal kötöttek szerződést.
Következésképp ez az okirat nem ügyleti okirat, mert a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást maga a kölcsönszerződés tartalmazta – húzták alá végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.